104. nap: Amikor a nyelv bonyolít – a szakzsargon csapdája

Volt már olyan érzésed, hogy valaki mintha direkt nem akarná, hogy megértsd, miről beszél? Hosszú mondatok, idegen szavak, rövidítések, és a végén úgy érzed, mintha idegen nyelvet hallanál. A bonyolultság sokszor nem a témában rejlik, hanem a szavakban, amikkel leírjuk.

A nyelv nemcsak információt hordoz, hanem kaput nyit vagy épp bezár. Ha a szavak túlságosan elvontak, ha a mondatok túlbonyolítottak, a hallgató elveszik bennük. A technikai szakkifejezések, az akadémiai nyelvezet gyakran pontosabbak, de a pontosság ára a megértésben keletkező hiány. És ha nem értjük, amit olvasunk vagy hallunk, az agyunk hajlamos automatikusan azt feltételezni, hogy a téma maga is túl nehéz, pedig lehet, hogy csak a használt nyelv nem megfelelő.

A komplexitás egyik leggyakoribb forrása tehát nem maga az információ, hanem a közlés módja.

Vegyünk egy példát. Ha így magyaráznék:

„A kvantummechanika matematikai formalizmusa a komplex vektorok, a Hermite-operátorok és a Dirac-mátrixok használatával leírja a részecskefizikai jelenségeket, biztosítva a kvantumrendszer jelenségeinek precíz és matematikailag konzisztens deskripcióját és analízisét.”

- vajon hány olvasó maradna velem a második sor után? Pedig amiről a mondat szólt, valójában ennyi:

„A kvantummechanika a legkisebb részecskék viselkedését írja le matematikai szabályokkal.”

Látod a különbséget? Az egyik mondat zár, a másik nyit.

A világ tele van „bonyolító beszéddel”: tudományos konferenciák, üzleti prezentációk, politikai nyilatkozatok és sajtóközlemények mind használják ezt a stílust. Nem mindig rosszindulatból, különösen nem manipulatív szándékkal. Néha csak megszokásból. A szakzsargon a szakértők közötti kommunikációban fontos, mert gyorsít és egyértelműsít. 

De amikor a cél a megértetés, a nyelv nem lehet kizáró faktor. A valódi tudás egyik legbiztosabb jele az, ha valaki egyszerűen tud beszélni bonyolult dolgokról.

Aki megértette a témát, az le tudja fordítani „emberi” nyelvre. Aki nem, az gyakran a nyelv bonyolultságával próbálja leplezni a tudás hiányát. A kritikai gondolkodás ezért nemcsak az érvek elemzését, hanem a nyelv tudatos használatát is jelenti. 

 
🛠️ Pro tippek

1. Fordítsd le magadnak! Ha valami túl bonyolultan hangzik, próbáld meg elmagyarázni egyszerű szavakkal, mintha egy átlagos tízéveshez beszélnél. Ha nem megy, valószínűleg te sem érted még teljesen.
2. Kérdezz rá a meg nem értett fogalmakra! Aki valóban ért a témához, örül, ha kérdezel, és képes világosan válaszolni. Aki nem, gyakran még több szakszót használ a magyarázatban.
3. Ne hagyd, hogy a nyelv megfélemlítsen! A „nem értem” nem butaság, hanem bátorság. Aki érteni akar, az gondolkodik és kérdez.