108. nap: Az elemzések típusai: a valóság különböző arcai

Ha azt mondjuk: „elemezzük a helyzetet”, legtöbbször csak annyit csinálunk, hogy kicsit hosszabban beszélgetünk róla. A kritikai gondolkodás szempontjából ez kevés. Az elemzés valójában egy döntés arról, hogyan nézünk rá a világra: mit tartunk adatnak, mi lesz a fókusz, mit tekintünk bizonyítéknak, és mi számít jó válasznak.

Számos elemzési módszer létezik, mindegyiknek saját megközelítése és célja van. Másképp vizsgálsz egy társadalmi problémát, ha interjúkat olvasol, mintha adatbázisokat túrsz végig. Más következtetésre jutsz egy beruházásról, ha kiszámolod a költségeket és a hasznokat, mintha csak a megérzéseidre hagyatkozol. Ebben a fejezetben ezek közül csak néhány eszközt vizsgálunk meg, de remélhetőleg épp eleget ahhoz, hogy lásd: nem egy elemzés van, hanem létezik egy jól használható elemzési eszköztár.

Gondolj egy egyszerű példára: egy városnak el kell döntenie, építsen-e új villamosvonalat. Ha csak arról beszélgetünk szűkebb vagy tágabb körben, hogy ki mit gondol jó megoldásnak, az nem elemzés, legfeljebb véleménycsere. Amint eldöntjük, hogy számszerű adatokat gyűjtünk (pl. az utasforgalomról, a menetidőről, a költségekről, a kibocsátáscsökkentés módszereiről), átlépünk a kvantitatív elemzés világába. Ha interjúkat készítünk helyi lakosokkal, vállalkozókkal, döntéshozókkal, és azt vizsgáljuk, hogyan élik meg a közlekedési problémákat, milyen félelmeik és reményeik vannak, akkor kvalitatív elemzést végzünk. Ha a jelenlegi rendszer és a tervezett megoldás eredményeit hasonlítjuk össze, már összehasonlító elemzésről beszélünk. Ha táblázatba rendezzük az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és fenyegetéseket, SWOT-elemzést csinálunk. Ha mindehhez hozzátesszük a várható költségeket és hasznokat, az már költség-haszon elemzés.

Látszólag ugyanarról a villamosvonalról gondolkodunk, valójában azonban teljesen más kérdést teszünk fel, attól függően, melyik elemzési módot választjuk. Ez a lényeg: az elemzéstípus nem díszlet, hanem mentális döntés arról, milyen formában engeded közelebb magadhoz a valóságot.

A következő bejegyzésekben végigmegyünk a leggyakoribb elemzéstípusokon: megnézzük, mit jelent, ha számszerű adatokból indulsz ki, mit nyersz a történetekkel és szövegekkel, hogyan segít az összehasonlítás, mire jó a SWOT-keret, és mit jelent ténylegesen végiggondolni a költségeket és hasznokat. Nem az a cél, hogy statisztikussá vagy módszertani szakértővé válj, hanem hogy eldöntsd: egy adott helyzetben melyik kérdésre akarsz választ kapni, és ehhez milyen típusú elemzés illik a legjobban.

Amikor legközelebb azt mondod magadnak: „ezt alaposabban át kell gondolnom”, érdemes megállni egy pillanatra, és feltenni a kérdést: valójában milyen elemzést szeretnék csinálni? Számokat akarok látni, mintázatokat egy történetsorban, különbségeket két megoldás között, vagy azt, hogy valójában mennyibe kerül és mit hoz egy döntés? Ettől a pillanattól kezdve az elemzés tudatos választás lesz.

 
🛠️ Pro tippek

1. Fogalmazd meg, mit akarsz jobban megérteni! Írj le egy konkrét kérdést, ami most foglalkoztat (például egy döntés vagy helyzet), és tisztázd: pontosan mi az, amit szeretnél látni mögötte.
2. Válaszd ki, mire figyelsz először! Döntsd el, hogy ebben a kérdésben először a tényekre, a tapasztalatokra, a véleményekre, a különbségekre vagy a következményekre akarsz ránézni. Egyetlen fókuszpont is elég a továbblépéshez.
3. Írd le papírra (vagy valamilyen digitális eszközbe) a saját első körös észrevételeidet! Írj le 5–6 megfigyelést vagy kérdést az általad választott fókusz mentén. Már ettől strukturáltabb lesz a gondolkodásod, és ez az elemzés első lépése.