111. nap: Összehasonlító elemzés: amikor két valóság együtt mond igazat

Az összehasonlító elemzés lényege egyszerű: két (vagy több) jelenséget, esetleg egyetlen jelenség több előfordulási módját egymás mellé teszünk, és azt vizsgáljuk, miben hasonlítanak, miben különböznek, és milyen mintázatok rajzolódnak ki. A világ megértésének egyik legrégebbi módszere ez. Arisztotelész állatokat és államformákat hasonlított össze. A modern társadalomtudomány országokat, intézményeket, politikai döntéseket, gazdasági folyamatokat vet össze. 

Az összehasonlító elemzés akkor a leghatékonyabb, amikor a felszínen hasonlónak tűnő jelenségek mögött mélyebb különbségek húzódnak. Két városban ugyanakkora lehet a munkanélküliség, de ha megnézzük a korösszetételt, az iparági szerkezetet vagy a képzettségi szintet, már teljesen más történet rajzolódik ki. Egy szám önmagában kevés, a viszonyítás adja meg a jelentését.

A társadalomtudományokban gyakran országokat, városokat vetünk össze: Miért sikeres egy oktatási reform  egy adott országban, míg máshol nem? Miért tud egy város hatékony tömegközlekedést működtetni, míg egy másik évekig küszködik vele? Az összehasonlítás nem azért erős, mert igazságot tesz, hanem mert megmutatja, milyen tényezők számítanak igazán.

Az üzleti világban is gyakran élünk az összehasonlító elemzés eszközével. Egy vállalat gyakran csak akkor érti meg, miért esik vissza az értékesítése, amikor mellé teszi a versenytárs számait, a piac változását vagy a fogyasztói szokások módosulását. Két termék kampányának összehasonlítása sokszor többet mond, mint bármilyen hosszú brainstorming: ugyanaz a költség, mégis teljesen más hatás. Miért? Az összehasonlító elemzés erre keresi a választ.

Egyéni szinten is használjuk, még ha nem is tudatosan. Amikor egy munkaajánlatról döntünk, automatikusan összevetjük a béreket, a fejlődési lehetőségeket, az utazási távolságot, a csapatot, a vezetési stílust. A különbségek adják a döntés súlyát. Amíg nincs összehasonlítás, addig nincs valódi perspektíva sem.

A lényeg: összehasonlítani nem azt jelenti, hogy eldöntjük, „melyik a jobb”. Azt jelenti, hogy megértjük, miért olyan egy jelenség, amilyen. Ha ugyanarra a kérdésre két helyen kétféle választ látunk, az összehasonlítás segít megérteni, mi mozgatja a különbséget. Ez a gondolkodás alapja: nem egyetlen történetben bízunk, inkább abban, amit két történet együtt mond el.

 
🛠️ Pro tippek

1. Tegyél egymás mellé két helyzetet, és keresd azt az egy különbséget, amely magyaráz valamit! Például: két hét, amikor „sikerült haladni” a tanulással, és két hét, amikor nem. Mi volt más? A napszak? A helyszín? Az alvás? Az összehasonlító elemzés akkor működik, amikor találsz egy eltérést, ami értelmet ad a jelenségnek.
2. Hasonlíts össze két olyan esetet, ahol ugyanaz a probléma jelent meg, és nézd meg, hogyan reagáltál rá másképp! Pl. ha volt két nap, amikor egy órák óta halogatott feladatot az egyiken sikerült elkezdeni, a másikon nem, akkor megvizsgálhatod, hogy mi különböztette meg a két helyzetet. Ettől tanul az agy: nem egy példából, hanem a különbségből.
3. Válassz ki két állítást ugyanarról a témáról, és írd le, miben térnek el! Például két könyv vagy két beszélgetőpartner véleménye a munka-magánélet egyensúlyáról. Ne minősíts, csak jegyezd le: miben más a logika, a hangsúly, a szemszög? Ez a gyakorlat fejleszti azt a készséget, amely a könyvben végig kulcsfontosságú: a nézőpontok különbségének felismerését.