112. nap: SWOT-elemzés: egy rendszer négy oldala
A SWOT-elemzés egy olyan gondolkodási keret, amely egy rendszert négy szempontból vizsgál: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. (A modell elnevezése ezeknek a szavaknak az angol megfelelőjéből származik.) Ez a négy kategória együtt ad teljes képet arról, hogyan működik egy termék, egy projekt, egy szervezet, egy portfólió vagy akár egy ember kompetenciaprofilja.
A SWOT célja egyszerű: kívül-belül megérteni valamit. Két kategória (erősségek és gyengeségek) a belső tényezőkről szól: arról, ami a rendszeren belül most adottság. A másik kettő (lehetőségek és veszélyek) a külső környezet hatásait vizsgálja: azokat az erőket, amelyek rajtunk kívül működnek, de hatnak ránk.
A SWOT előnye a nézőpontváltás. Amikor így elemzünk valamit, arra kényszerítjük a gondolkodásunkat, hogy ne csak azt lássa, amit épp érzelmileg megélünk, hanem azt is, ami más irányból nézve teljesen mást jelent.
Egy terméknél az erősségek lehetnek: tartósság, egyszerűség, jó ár-érték arány. Ugyanannál a terméknél a gyengeségek lehetnek: kevés funkció, lassú frissítés, gyenge ügyféltámogatás. A lehetőségek: új piac, trend, partneri együttműködés. A veszélyek: versenytársak megjelenése, szabályozási változás, erőforráshiány.
Ugyanez igaz egy szervezetre: Mi működik jól? Mi akadozik? Milyen külső folyamatok támogatják a fejlődést? És melyek fenyegetik?
És igaz egy emberre is: Mely készségek jelentenek stabil alapot? Mely hiányok okoznak rendszerhibákat? Milyen lehetőségek nyílnak a környezetben? És mely tényezők akadályozzák az előrelépést?
A SWOT valójában négy gondolkodási módot kapcsol össze. Az erősségek vizsgálata erőforrás-centrikus gondolkodás. A gyengeségeké önreflexió. A lehetőségeké nyitottság. A veszélyeké stratégiai éleslátás.
A négy együtt arra tanít, hogy a világot ne egyetlen perspektívából nézzük, mert egyetlen nézőpont mindig torzít. A döntéseink pedig akkor lesznek tisztábbak, ha a rendszert több oldalról is látjuk.
🛠️ Pro tippek
1. Ha valamit elemzel (pl. saját karriered perspektíváit), írj le három erősséget, és mindegyik mellé tedd oda, hogy milyen bizonyítékod van rá! Az erősségekről könnyű általánosságban beszélni. Ez a gyakorlat arra tanít, hogy adatot, példát keress mögé, így lesz a SWOT valóságos és nem vágylista.
2. Válassz ki egy gyengeséget, és határozd meg, milyen körülmény(ek) erősíti(k) fel! A gyengeségek nem önmagukban rosszak, hanem bizonyos helyzetekben válnak kritikussá. Ez a feladat azt edzi, hogy lásd: a gyengeség környezeti feltételekhez kötött.
3. Írj le két lehetőséget, és döntsd el, melyik kapcsolódik egy meglévő erősségedhez. A lehetőségek csak akkor valódiak, ha van eszközöd ahhoz, hogy élj velük. Ez a gyakorlat megtanítja, hogy a SWOT egyik legerősebb pontja a belső–külső tényezők illeszkedése.
4. A veszélyek közül válassz ki egyet, és tedd fel a kérdést: „Mi történik, ha nem reagálok rá?” Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a fenyegetést ne absztrakt félelemként, hanem konkrét következményként lásd. Ez a gondolkodási váltás az, ami miatt a SWOT tényleg segít megelőzni hibákat.