113. nap: Költség–haszon elemzés: amikor tisztán látszik, minek mi az ára

A költség–haszon elemzés az egyik legegyszerűbb, mégis legmegbízhatóbb gondolkodási módszer. Lényege az, hogy egy döntést úgy vizsgálunk meg, hogy külön feltérképezzük az „árát” és a „hozadékát”. A költség nem csak pénz lehet, hanem idő, energia, stressz, figyelem, lemondás, kockázat. A haszon is lehet sokféle: tudás, nyugalom, fejlődés, jobb életminőség, biztonság, időnyereség.

Az elemzés ereje abban rejlik, hogy segít kimondani azt, amit sokszor nehéz bevallani magunknak: a döntéseinknek mindig van ára, és azt akkor is megfizetjük, ha nem akarjuk tudatosítani magunkban a két oldalt.

Tegyük fel, hogy Adrián azt fontolgatja, hogy elvállaljon-e egy pluszmunkát. A költségek: hosszabb munkaidő, kevesebb pihenés, a családi idő csökkenése, fáradtabb reggelek. A haszon: több bevétel, új tapasztalat, erősebb szakmai portfólió. Ha ezeket egymás mellé tesszük, máris arról a pontosabb kérdésről gondolkodunk, hogy milyen a döntés ár–érték aránya. 

Ugyanez működik akkor is, amikor valaki új szokást szeretne beépíteni az életébe. Például a rendszeres reggeli séta költségei: kicsivel korábban kell kelni, át kell alakítani a reggeli rutint. A haszon: aktívabb napindítás, kevesebb feszültség, jobb koncentráció. A séta így kevésbé motiváció kérdés, inkább annak mérlegelése számít, hogy megéri-e ez a csere.

A költség–haszon elemzés mindig akkor segít a legtöbbet, amikor egy döntés túl sok tényezőt mozgat meg ahhoz, hogy fejben átlássuk. A módszer nem mondja meg, melyik a „helyes döntés”, inkább azt mutatja meg, hogy miért választasz valamit, és mit vállalsz vele. Amikor ezt világosan látod, a döntés már tudatos választás.

 
🛠️ Pro tippek

1. Válassz ki egy döntést, és külön listázd a költségeket és a hasznokat! Csak konkrétumokat írj, ne legyen a tételek közt például olyan, hogy „jobb lesz”. Ezek lesznek a jó kategóriák: idő, energia, pénz, feszültség, új tudás, több szabadidő, kevesebb rohanás stb. A konkrétumok teszik tisztává a helyzetet.
2. Tedd fel azt a kérdést, hogy melyik költséget érzed esetleg túl nagynak és miért! Gyakran nem a költségek mennyisége zavar, hanem egyetlen tényező, amit nehéz elengedni: pl. alvás, családi idő vagy egy megszokott rutin. Ennek felismerése már fél döntés.
3. Képzeld el a döntés utáni első hetet és jegyezd fel, mi lesz a legkézzelfoghatóbb következménye. A költség–haszon elemzés akkor válik élővé, amikor időben előrehozod a következményeket. Ez segít kiszűrni a túlzott optimizmust és a felesleges félelmeket.