117. nap: Döntési fa – a következmények hálózatának feltérképezése

A döntési fa a gondolkodás láthatóvá tétele. A könyvben végig azt hangsúlyozom, hogy az elemzés célja nem a részletek halmozása, hanem annak megértése, hogy mi mihez kapcsolódik, és mi hova vezet. A döntési fa pontosan ezt mutatja meg: szétbontja a döntést olyan lépésekre, amelyek külön-külön is értelmezhetők, együtt pedig megmutatják, hogyan működik a rendszer egésze.

A kiindulópont mindig egyszerű: egy kérdés, amelyre több lehetséges válasz adható. A döntési fa a kérdés mögötti következmények rétegeit teszi (át)láthatóvá. A döntések ugyanis nem elszigetelt események. Mindegyik egy láncolat első szeme. Ha választunk, azzal nemcsak egy lehetőséget zárunk ki, hanem egy új folyamatot indítunk el. A döntési fa előre megmutatja a lehetséges utak szerkezetét.

A módszer működése egyszerű. A központi csomópontból (a döntésből) két-három ág indul: alternatívák, amelyek első ránézésre egyenértékűnek tűnnek. A következő szint már a következmények szintje. Mi a hatása annak, ha ezt az ágat választom? Milyen feltételeket mozgat át? Mely tényezők változnak meg? És ha mindez változik, annak mi lesz a második lépésben a következménye?

A folyamat hamar megmutatja a döntések rejtett aszimmetriáját.

Vannak utak, amelyek rövidek, és néhány következmény után véget érnek. Mások viszont hosszú távú láncreakciókat indítanak el: időt, energiát, figyelmet, kapcsolatokat vagy erőforrásokat kötnek le. Ezeket a folyamatokat fejben nem könnyű követni, papíron viszont kitisztulhatnak.

Vegyünk egy egyszerű példát. Valaki azon gondolkodik, hogy elkezdjen-e egy új képzést. A döntési fa első ága: elkezdem – nem kezdem el. A következő szint: milyen erőforrásokat igényel (idő, pénz, figyelem), milyen eredmények érhetők el, milyen (mellék)hatásai vannak. A harmadik szint pedig már az idő dimenziója: hogyan hat mindez egy év múlva? Öt év múlva? A végén nem az derül ki, hogy megéri-e belevágni, hanem az, hogy milyen folyamatot indít el a kezdeti választás.

A döntési fa tehát láthatóvá teszi a döntések dinamikáját. Ez pedig a kritikai gondolkodás egyik legalapvetőbb művelete: a következmények feltérképezése.

 
🛠️ Pro tippek

 1. Írd le a döntést úgy, hogy az ne legyen sem általános, sem érzelmileg terhelt! Például ne azt írd, hogy „Váltsak-e valami jobbra?” Hanem így: „Elvállaljam-e az X feladatot a következő 3 hónapra?” A módszer csak konkrét kérdésnél működik.
2. Rajzolj két ágat, és minden ágon tedd fel ugyanazt a kérdést: „Mit változtat ez meg?” Ne azt írd, hogy „jó” vagy „rossz”. A következményt írd: idő, energia, kötelezettség, új lehetőség, tanulási igény stb.
3. Válassz ki egy ágat, és bontsd tovább két lépéssel. De csak tényekkel. Például: „ha ezt választom, X órával több idő megy el”, „Y feladat csúszik”, „új készséget kell tanulni”. Ez fejleszti a következmények felismerésének képességét.