118. nap: Gyökérok-elemzés: a valódi mozgatórugók megtalálása
A gyökérok-elemzés (angolul: Root Cause Analysis, RCA) a kritikai gondolkodás egyik legfontosabb eljárása. A könyvben is végig azt hangsúlyozom: nem elég felismerni, hogy mi történik, hanem meg kell érteni azt is, hogy miért történik valami. A legtöbb probléma ugyanis nem ott keletkezik, ahol először megjelenik. A felszíni tünetek mögött rendszerint több, egymást erősítő ok áll.
A módszer lényege egyszerű: a problémát addig bontjuk vissza, amíg el nem jutunk ahhoz az alapvető tényezőhöz, amely valóban létrehozta azt. A gyökérok az a pont, ahol a folyamat elindult, és amelynek változatlansága esetén a probléma újra megjelenik.
A felszíni és a valódi ok közötti különbség mindennapi helyzetekben is óriási lehet. Amikor úgy érezzük, hogy „semmire nincs időnk”, ez a tünet. A gyökérok lehet:
– túlzott feladatvállalás,
– rosszul felmért időigény,
– túl sok megszakítás,
– hiányzó rutinok,
– vagy akár az, hogy nincs egyértelműen kijelölt prioritási rendszer.
Ha a tünetet kezeljük („több idő kellene”), semmi nem változik. Ha megtaláljuk a gyökérokot (pl. „három apró, ráadásul lényegtelen feladat minden nap szétszedi a figyelmemet és elviszi az értékes időmet”), teljesen más megoldás válik láthatóvá.
A módszer minden területen működik: emberi viselkedésnél, szokásoknál, tanulásnál, szervezeti működésnél, konfliktushelyzeteknél vagy bármilyen ismétlődő hibánál. A könyvben is épp erre hívom fel a figyelmet: a problémák ritkán önálló jelenségek, inkább következményei valaminek, ami korábban észrevétlenül megváltozott.
A gyökérok-elemzés fontos felismerése, hogy a problémák nem lineárisak. A folyamat sokszor úgy néz ki, hogy egy-egy apró tényező kicsúszik a helyéről, és ez láncreakciót indít el. A felszíni tünet, amelyet érzékelünk, már csak a végeredmény. A kritikai gondolkodás célja éppen az, hogy ne a végeredményt kezeljük, hanem azt a pontot, ahol a folyamat elindult.
A módszer végül nem megoldást ad, hanem tisztább, kezelhetőbb kérdést. Amikor megtalálod a gyökérokot, a probléma szerkezete egy megérthető ok-okozati láncnak látszik.
🛠️ Pro tippek
1. Az “öt miért” (5 Whys) módszer: a legegyszerűbb út a valódi okhoz. Válassz ki egy mindennapi problémát (pl. halogatás, fáradtság, időhiány), és ötször egymás után tedd fel a kérdést: „Miért történik ez?” A válasz után újra tedd fel a kérdést: “És ez miért történik?” A miértekkel ne állj meg addig, amíg el nem jutsz egy kezelhető viselkedési mintáig vagy működési hibáig.
2. Indulj a következménytől, ne a problémától! Ez a fordított okkeresés: írd le egy mondatban, milyen következményt tapasztalsz. Pl.: „Rendszeresen késve fejezem be a feladataimat.” Ezután kérdezd meg: „Mi kellett ehhez, hogy ez megtörténjen?” Írj le 3 tényezőt. A módszer megmutatja a rejtett előfeltételeket.
3. Keresd a kivételt! Válassz egy ismétlődő gondot, majd keresd meg azt az egy alkalmat, amikor a probléma nem jelent meg. Tedd fel a kérdést: „Mi volt más abban a helyzetben?” A kivétel sokszor pontosabban mutatja a gyökérokot, mint a probléma maga.
4. Légy önmagad kutatója! Egy napig jegyezd fel egy probléma minden előfordulását (pl. félbeszakítás, feszültség, figyelemvesztés, konfliktus). A végén írd össze, mi az a három közös minta (az időpont, az emberek, a körülmények, a hangulatod stb.), amely mindegyiknél jelen volt. A mintázat gyakran a gyökérok maga.