12. Mi az a kritikai gondolkodás? Három összetevő, egy működés

A kritikai gondolkodásról sokféle definíció született. A könyvben azt írom: „Nemhogy nincs két egyforma meghatározása, még az e témában íródott tankönyvek fejezetcímei sem feltétlenül hasonlítanak.”
A szakemberek többsége azonban egyetért azzal, hogy a kritikai gondolkodás három fő összetevőből épül fel: tudáselemek, kognitív készségek és intellektuális beállítódások.
Az első szint a gondolkozáshoz szükséges tudás. Ezek olyan alapismeretek, amelyek nélkül nem lehet értelmesen beszélni érvekről, következtetésekről. Ilyen például a logika alapfogalmainak ismerete, a nyelvhasználat szabályszerűségei, vagy az, hogy mi számít érvelésnek, és mi nem.
A második szint a kognitív készségek köre. Ez már nem azt jelenti, hogy mit tudsz, hanem azt, hogy mit tudsz alkalmazni. Ide tartozik a figyelem, az információfeldolgozás, az emlékezet, a problémaérzékenység, azaz minden, ami ahhoz kell, hogy egy adott helyzetben ne csak tudásod legyen a gondolkodáshoz, hanem használni is tud azt.
A harmadik szint a beállítódás. Ez már a „miért akarod” területe. Nyitottság, kíváncsiság, reflexió, intellektuális alázat: ezek azok a jellemzők, amelyek nélkül a tudás és a készség is inaktív marad.
A kritikai gondolkodás akkor működik jól, ha ez a három szint együttműködik.
Ha tudod, hogyan gondolkodj → képes vagy rá → és szándékodban is áll.
Ez a hármasság nem bonyolult rendszer, inkább egy emlékeztető: gondolkodni nemcsak eszköz, hanem viszonyulás is.
 
🛠️ Pro tippek
Írj le egy helyzetet, ahol nemrég döntened kellett. (Bármilyen hétköznapi is lehet.) Tedd fel magadnak a kérdést: Használtál-e tudást? Ha igen, az honnan származott? Most nézd meg a másik kettőt: Volt-e tudatos figyelmed? És milyen beállítódással közelítettél? (Kíváncsiság? Gyors megoldás? Védekezés?)