122. nap: A szintézis korlátai

Volt már olyan vitád, amikor többen ugyanazokat az adatokat néztétek, mégis teljesen más következtetésre jutottatok? Vagy olyan helyzet a munkában, ahol több ember ugyanazt a jelenséget figyelte meg, mégsem ugyanazt látta benne?

Ilyenkor nem az a gond, hogy valaki rosszul gondolkodik. Inkább az, hogy a szintézis törékeny. Pontosan azért, mert értelmezésen alapul. A szintézis az a pillanat, amikor a sok külön darabból megpróbálunk egy egész képet összerakni. De amit látunk, az nem maga a valóság, hanem legtöbbször csak a rendelkezésünkre álló adatok, kontextusok és értelmezési keretek eredménye. Mik a tipikus helyzetek, amikor a szintézis korlátokba ütközik?

Hiányos információ: amikor azt gondoljuk, hogy „ennyi adat elég lesz”, pedig nem így van. Sokszor nem azért tévedünk, mert rossz következtetést vonunk le, hanem mert nincs minden információ a birtokunkban. A könyv is erre figyelmeztet: bármilyen szintézis csak annyira stabil, amennyire teljes az alapja. Ha egy fontos adat hiányzik, az egész következtetés meginoghat. 

Kontextusfüggőség: ami itt igaz, máshol nem az. A szintézis nem univerzális. Minden értelmezés egy adott helyzetben, adott feltételek között jön létre. Más kontextusban mást jelent. Ezért van az, hogy egy következtetés működik egy munkahelyi csapatban, de teljesen szétesik egy másikban. Nem azért, mert rosszul gondolkodtunk, hanem mert megváltozott a helyzet.

A tudás fejlődése. A könyvben is hangsúlyozom: a szintézis pillanatnyi. A tudomány változik, új eredmények jönnek, és sokszor átírják azt, amit eddig biztosnak hittünk. A korábbi összefüggések így könnyen elveszítik az érvényüket. Nem azért, mert rossz volt a gondolkodás, hanem mert a világ mozgásban van.

Szubjektív értelmezés. Ha két ember ugyanazt a szöveget olvassa, valószínűleg nem ugyanazt emeli ki belőle. Saját tapasztalataink, előzetes tudásunk és mentális modelljeink mindig formálják azt, mit látunk meg. A szintézis nem objektív művelet, hanem egy emberi nézőpontból felépített értelmezés.

Módszertani korlátok. Minden elemzési módszernek vannak határai. Nem lehet ugyanazzal a technikával stabil szintézist készíteni minden témáról. Ha a módszer nem illik az adatokhoz, a következtetés is torz lesz.

A téma kiterjedtsége és komplexitása. Vannak kérdések, amelyek túl összetettek ahhoz, hogy egyetlen szintézis rendet vágjon bennük. Az emberi viselkedés, a társadalmi folyamatok, a csoportdinamika pont ilyenek. Minél nagyobb a rendszer, annál óvatosabbnak kell lennünk az „egész kép” megrajzolásával.

A kritikai gondolkodás egyik alapja annak megértése, hogy meddig mehetünk el biztos következtetésekkel, és hol kell megállnunk.

🛠️ Pro tippek

1. Vizsgáld meg, milyen adat hiányzik! Amikor levonsz egy következtetést, tegyél mellé egy listát: mi az, amit nem tudsz róla biztosan. A legtöbbször már ez az egy mondat megmutatja, ha a szintézis bizonytalan alapokon áll.
2. Fogalmazd át a következtetésed más helyzetre! Mondd ki ugyanazt egy másik emberre, más időpontra vagy más környezetre vonatkoztatva. Ha így már nem tűnik igaznak, akkor a következtetésed kontextushoz kötött és nem általános érvényű.
3. Ha tudod, hogy milyen módszerrel jutottál a következtetéshez, akkor gondold végig, hogy az adott módszer mire nem alkalmas. Ennek az elemzésnek nem kell tudományosnak lennie. A lényeg az, hogy felismerd, mit nem lát ez a módszer.