123. nap: Érvelés, logika, következtetés

A mindennapokban sokszor előfordul, hogy meg kell védenünk saját véleményünket másokéval szemben. Legyen szó munkahelyi megbeszélésről, családi döntésekről vagy egy baráti vitáról, folyamatosan abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy meggyőzzünk másokat az igazunkról. De nemcsak mi beszélünk: legalább ilyen gyakori, hogy meg kell ítélnünk egy másik ember érvelését, és reagálnunk is kell rá.

Ezekben a kiélezett szituációkban ösztönösen igyekszünk logikus érveléssel alátámasztani a mondandónkat. Érezzük, hogy a puszta véleménynyilvánítás nem elég, kellenek mögé az „észérvek”. De vajon tudjuk-e, mitől lesz egy érv valóban logikus? És észrevesszük-e, ha a másik fél érvelése csak a felszínen tűnik annak, de valójában ezer sebből vérzik?

Annak érdekében, hogy ügyesebbek legyünk az érvelésben, két tudományterület alapjaival kell megismerkednünk: a logikával és az érveléselmélettel. Nem árulok el nagy titkot: ezek nem lesznek könnyű szövegek. A logika világa szigorú szabályokra épül, és alapvetően csak „hiperlinkként” szolgál a még bonyolultabb szakszövegek megértése felé.

Sokakat elriaszt ez a terület. A matematikai logika egy része egyébként középiskolás tananyag, tehát elvileg az olvasók többségének ez csak ismétlés. Mégis, a száraznak tűnő szabályrendszerek és a formalizált nyelvezet miatt hajlamosak vagyunk legyinteni rá, mondván: a való életben nincs erre szükség. Ez azonban tévedés.

Megéri türelmesnek lenni és figyelni, mert a következőkben a kritikai gondolkodás egyik leghatásosabb fegyverarzenálját építjük fel. Aki ismeri a logika szabályait, az nemcsak védekezni tud a manipuláció ellen, hanem képes lesz tisztábban, strukturáltabban gondolkodni és kommunikálni.

De mi is pontosan az érvelés? Latinosan argumentációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy ember észérvek segítségével megpróbál meggyőzni másokat egy álláspont igazságáról vagy elfogadhatóságáról. Ez a meghatározás feltételezi, hogy a felek elfogadnak bizonyos játékszabályokat. Az érvelés nem veszekedés és nem öncélú szónoklat: ez egy közösen elfogadott keretrendszerben zajló bizonyítási folyamat.

Ami közös a vitában és az érvelésben, hogy mindkettő állítások strukturált csoportja. Vannak feltételek (úgynevezett premisszák) és vannak megállapítások (konklúziók). A szövegek, szóbeli érvelések megállapítása maga a bizonyítandó állítás. Ebből a bizonyítandó állításból következik a többi állítás, míg az érvek és a feltételek alátámasztják azt. A kritikai gondolkodásban tehát az érvelés egy olyan állítás, amelyet észérvekkel védünk meg.

A következő hetekben ezt a rendszert fogjuk darabjaira szedni. Megnézzük, mi a különbség a deduktív és induktív következtetések között, hogyan működnek az ok-okozati összefüggések, és ami talán a legizgalmasabb: sorra vesszük azokat az érvelési hibákat, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Ez az alapozó szakasz a belépő a tudatosabb gondolkodás világába.

🛠️ Pro tippek

1. Azonosítsd a szándékot! A következő napokban, ha vitát hallasz vagy olvasol, tedd fel a kérdést: a beszélő célja a meggyőzés (érvelés) vagy csak a saját feszültségének levezetése? Az érvelés mindig feltételezi a másik fél tiszteletét és a szabályok elfogadását.
2. Keresd a „mert” utáni részt! A hétköznapi beszédben gyakran elrejtjük az érveink szerkezetét. Figyeld meg, hányszor használják az emberek a „mert”, „mivel”, „tehát” szavakat, és vizsgáld meg: ami utánuk következik, valóban alátámasztja az állítást, vagy csak megismétli azt más szavakkal?
3. Ne ijedj meg a szárazságtól! Amikor a logikai alapokkal foglalkozunk, gondolj arra, hogy egy új nyelvet tanulsz. Az elején a nyelvtan unalmasnak tűnhet, de enélkül nem fogsz tudni folyékonyan beszélni. A logika a gondolkodás nyelvtana.