126. nap: Mi az a logika?

Az előző részekben tisztáztuk, hogy az érveléshez a logika ismerete is szükséges. De mi is pontosan ez a tudomány? A logika a következtetések érvényességének formális feltételeivel foglalkozó szakterület. Ez a definíció elsőre talán száraznak tűnik, de egy forradalmi felismerést rejt: a gondolatmenetünk helyessége nem feltétlenül azon múlik, hogy miről beszélünk, hanem azon, hogy milyen szerkezetbe rendezzük a szavainkat.

 A logika mint tudomány fejlődése szempontjából kulcsfontosságú megállapítás volt, hogy egy következtetés érvényessége csakis annak formáján múlik. A formális logikának a tartalommal nem is kell foglalkoznia, elegendő a nyelvi kifejezések formai megfelelőségeit vizsgálnia. Ezért van az, hogy a logikai tankönyvek tele vannak furcsa betűkkel és jelekkel.

A munka nagy része abból áll, hogy a különböző típusú tartalmi összefüggéseket logikai formákká alakítjuk át. A hétköznapi mondatokat lefordítjuk egy mesterséges nyelvre, és ezután kizárólag ezekkel a szimbolikus jelekkel dolgozunk. Ez a „fordítás” teszi lehetővé, hogy megszabaduljunk a nyelv kétértelműségeitől és érzelmi töltetétől, és tisztán a vázat, a gondolatmenet gerincét lássuk.

A nem szimbolikus, természetes nyelvi kifejezések közül a logika számára a kötőszavak a legérdekesebbek, mert ezek fejeznek ki leginkább viszonyokat. A „ha... akkor”, az „és”, a „vagy” szavak nem töltelékelemek, hanem a gondolkodásunk operátorai. A legtöbbnek létezik is pontos megfelelője a szimbolikus nyelvben. Amikor logikát tanulunk, valójában azt tanuljuk meg, hogyan használjuk ezeket a kötőelemeket úgy, hogy a következtetésünk kikezdhetetlen legyen.

🛠️ Pro tippek

1. Helyettesíts be! Ha ellenőrizni akarod egy gondolatmenet logikáját, cseréld ki a konkrét fogalmakat semleges betűkre (A, B). „Ha esik az eső (A), vizes az út (B).” -> „Ha A, akkor B.” Így jobban látod, ha a szerkezet hibádzik.
2. Figyelj a kötőszavakra! A hétköznapi beszédben gyakran pongyolán használjuk a „vagy” szót. Logikai szempontból óriási különbség van aközött, hogy „vagy ezt, vagy azt” (kizáró), vagy „ezt vagy azt, esetleg mindkettőt” (megengedő) értünk alatta.
3. Válaszd el a formát a tartalomtól! Próbálj meg elfogadni egy érvelést érvényesnek akkor is, ha a tartalma butaság, feltéve, hogy a logikai szerkezete helyes. Ez a legjobb tréning a formális gondolkodás fejlesztésére. (De nehogy a tartalmi butaság elfogadására tréningezd magad!)