127. nap: Mi az a következtetés?

Már tudjuk, hogy mi a logika (az érvelési forma tudománya) és mi az érv (alátámasztott állítás). De mi a ragasztó, ami összetartja ezeket? A válasz: a következtetés. A következtetés legegyszerűbben megfogalmazva állítások (vagy kijelentések) közötti viszonyt jelent.

Fontos tisztázni, hogy a logikában nem minden mondat számít állításnak. Az állítás csakis kijelentő mondat lehet, amelyről eldönthető, hogy igaz vagy hamis. A „De szeretnék boldog lenni!” sóhaj, a „Szia, Apa!” köszönés vagy a „Nekem miért fröccsöt hoztál?” kérdés nem állítás, mert nem tényekről szólnak, így nem vizsgálható az érvényességük. Csak azokkal a mondatokkal tudunk logikailag mit kezdeni, amelyeknek van igazságértéke.

A következtetés során az állításokat két csoportra osztjuk. Vannak azok, amelyekből következtetünk: ezeket premisszáknak vagy feltételeknek nevezzük. És vannak azok, amelyekre következtetünk: ez a következtetés vagy konklúzió.

A szerkezet szigorú: miközben premisszából akár nagyon sok is lehet egy gondolatmenetben, konklúzió minden következtetésben csak egy van. Ha a feltételekből több végkövetkeztetés is levonható, akkor azok valójában külön-külön következtetések lesznek.

Összefoglalva tehát a következtetés nem más, mint a premisszák és a konklúzió közötti viszony. Ha ezt a viszonyt átlátjuk, képesek leszünk szétszálazni a legbonyolultabb szövegeket is, és észrevesszük, ha valaki ténynek álcázott óhajokat próbál eladni nekünk bizonyítékként.

🛠️ Pro tippek

1. Szűrd ki a zajt! Ha egy szöveget vagy vitát elemzel, először húzd ki (gondolatban) azokat a mondatokat, amelyek nem állítások (kérdések, felkiáltások, óhajok). Ezek logikailag nem befolyásolják az érvényességet.
2. Keresd az egyetlent! (Nem úgy...) Próbáld megfogalmazni egyetlen mondatban a konklúziót. Ha úgy érzed, hogy a szöveg több dologról is szól egyszerre, akkor valószínűleg több különálló következtetést (érvet) hallasz egymás után.
3. Vizsgáld az igazságértéket! Minden állításnál tedd fel a kérdést: „Ez lehet igaz vagy hamis?” Ha a válasz „nem értelmezhető” (pl. egy parancs esetén), akkor az nem lehet része a logikai láncnak.