13. A tudáselemek szerepe a kritikai gondolkodásban

Amikor arról beszélünk, hogy valaki „jól gondolkodik”, ritkán kérdezünk rá: vajon mit tud magáról a gondolkodásról?
Pedig a kritikai gondolkodás legelső összetevői éppen azok a tudáselemek,  ismeretek, amelyek nélkül nincs mire építeni. Ezekről a könyvben ezt írom: „elsősorban a logikával, az érvelésekkel és a nyelvhasználattal kapcsolatos alapvető ismeretek.”
Ez tehát nem feltétlenül filozófiai szaktudás, hanem egyfajta alaphuzalozás:
– Mi számít érvnek?
– Hogyan épül fel egy következtetés?
– Miben különbözik egy állítás egy véleménytől?
– Hogyan érdemes pontosan fogalmazni?
Ezek az ismeretek nem azért fontosak, hogy „okosabbnak tűnjünk”, hanem hogy értelmesen tudjuk értékelni mások állításait, és saját gondolatainkat is világosabban legyünk képesek megfogalmazni.
A tudás itt nem egyszerű adattár. Inkább olyan alapismereti háló, amely nélkül nem lehet átlátni, mi történik, amikor valaki érvel, meggyőz, vitatkozik, vagy akár kérdez.
A kritikai gondolkodás fejlesztése tehát ismeretszerzés is. Aki ismeri az érvelés fogalmait, jobban észreveszi a hibákat. Aki ismeri a logika alapelveit, kevésbé hagyja magát félrevezetni. Aki érti a nyelvi árnyalatokat, pontosabban tud kérdezni.
Ez a réteg talán kevésbé látványos, mint a „nagy felismerések”, de nélküle azok nem jöhetnek létre.
 
🛠️ Pro tippek 
Írj le egy mondatot, amit ma hallottál (pl. reklámban, beszélgetésben, hírekben), és amiről azt mondanád: „Ez egy állítás.” Most nézz utána, mit jelent az "állítás" a logikában. (Nyugi, a google már az "AI overview" indító összefoglalóban megmondja neked, nem kell sok időt erre szánnod.) Még mindig kitartasz amellett, hogy amit állításnak neveztél, az valóban az volt? Máris van egy stabil tudáselemed az okos gondolkodásról.