135. nap: Az analógia

Az induktív következtetések egyik legizgalmasabb típusa az analógia. A hétköznapi beszédben gyakran használjuk az ehhez hasonló mondatokat: „Ez a helyzet pont olyan, mint amikor...” vagy „Ez a politikus a fiatal XY-ra emlékeztet”. Ilyenkor a következtetésünk valamilyen hasonlóságon alapul.

A képlet egyszerű: ha az A dolog rendelkezik P, Q, R és S tulajdonságokkal, a B dolog pedig P, Q és R tulajdonságokkal, akkor feltételezzük, hogy a B dolognak is megvan az S tulajdonsága.

Azonban az analógiák birodalma csúszós talaj. Nézzünk egy példát a könyvből: „A Balaton nagyobb, mint három átlagos családi ház, és édesvizű. A Fertő tó is nagyobb, mint három átlagos családi ház, tehát biztos édesvizű.” Ez egy gyenge (és hamis) analógia. Miért? Mert bár a méretbeli hasonlóság igaz, az irreleváns a víz összetétele szempontjából. A Fertő tó vize egyébként sós.

Ezzel szemben: „A Balaton néha befagy, lehet rajta csónakázni, szoktak benne úszni, a parton lehet kapni kolbászt és nyáron sokan látogatják. A Fertő tó is be szokott fagyni, lehet rajta csónakázni, szoktak benne úszni, a parton lehet kapni kolbászt, tehát nyáron biztosan sokan látogatják.” Ez az analógia sokkal erősebb. Itt a hasonlóságok (fürdési lehetőség, gasztronómia, sport) relevánsak a konklúzió (turistaforgalom) szempontjából. 

Az analógia erejét két dolog határozza meg. 
1. Mennyire homogének az összevetett dolgok? Minél több szempontból egyeznek, annál valószínűbb a következtetés.
2. Mennyire relevánsak a hasonlóságok? Logikailag összehasonlíthatjuk a Napot és egy főzőlapot (mindkettő forró), de kevés olyan helyzet van, ahol ennek értelme lenne.

Az analógia legnagyobb ellensége a diszanalógia, vagyis a releváns különbség. Ha a barátomnak azt mondom: „Te is szeretsz bulizni és inni, mint Józsi, tehát te is rosszul leszel másnap”, ő pedig azt válaszolja: „De én busszal megyek, Józsi meg rollerrel”, az irreleváns különbség . De ha azt mondja: „Józsi keveri a piát, én meg csak sört iszom”, az már releváns diszanalógia, ami gyengíti az érvemet.

🛠️ Pro tippek

1. Listázd a hasonlóságokat! Mielőtt elfogadnál egy hasonlatot, vedd sorra: miben hasonlít a két dolog ténylegesen? Ha csak egyetlen közös pont van, az analógia valószínűleg gyenge.
2. Keresd a relevanciát! Ha valaki a Mona Lisa és egy biztonsági őr között von párhuzamot (csak mert mindkettő egy teremben van), az nem releváns. Mindig tedd fel a kérdést: a hasonlóság lényegi vagy felszínes?
3. Vadászd a különbségeket! Egy analógia megdöntéséhez a legjobb módszer a diszanalógia megtalálása. Mi az az egyetlen, de fontos dolog, amiben a két eset eltér?