138. nap: A megegyzés módszere

Képzeld el, hogy egy repülőjárat utasainak nagy része rosszul lesz a landolás után. Az első reakciónk az, hogy gyorsan találjunk egy okot, ami mindent megmagyaráz. Csakhogy az ilyen helyzetekben pont ez a gyorsaság visz félre. John Stuart Mill első oksági szabálya azért hasznos, mert fegyelmez: előbb rendszerezz, utána következtess.

A megegyezés módszere egyszerű logikára épül. Ha több különböző esetben ugyanaz az okozat jelenik meg, és a körülmények közül csak egyetlen tényező közös, akkor gyanús, hogy az a közös tényező az ok.

A repülős példában ez így néz ki. Az egyik utas szusis menüt evett, kólát ivott, és megbetegedett. A másik szusis menüt evett, sört ivott, és megbetegedett. A harmadik szusis menüt evett, vizet ivott, és megbetegedett. A részletek eltérnek, a közös pont egy marad: a szusi. Innen jön a józan következtetés, hogy érdemes a szusit megjelölni lehetséges okként.

A módszer csapdája is ugyanebből a logikából származik. Ha rossz közös pontot találsz, jó logikai formájú, mégis téves következtetésre jutsz. Klasszikus tréfa, amikor valaki azt tapasztalja, hogy tequila és víz fogyasztás után másnap szédül, tubival és vízzel is szédül, pálinkával és vízzel is szédül, ginnel és vízzel is szédül, levonja azt a következtetést, hogy a víz okozza a szédülést. Ilyenkor a közös tényező tényleg közös, csak rossz helyen keresed a magyarázatot. Ezért fontos a relevancia és a háttértudás: a módszer fegyelmez, de nem helyettesíti az ítélőképességet.

Ha gyakorolnád, kereshetsz olyan hétköznapi helyzeteket, ahol több esetben ugyanaz a jelenség történik, és megpróbálod kiszűrni, mi a közös pont. Nyár elején a környékeden megbarnulnak a fák levelei. Este beadandót írsz, és egyszer csak nemcsak a géped áll le, a környéken minden ház sötét, az utcai lámpák sem világítanak. Beadásnál kiderül, hogy négy hallgató dolgozata szó szerint megegyezik. Mindegyiknél ugyanaz a kérdés: több eset, azonos okozat, mi az, ami minden esetben közös?

 
🛠️ Pro tipp (de háromszor)

Írj le három külön esetet, amikor ugyanaz a jelenség megtörtént veled vagy a környezetedben. Mindegyik esetnél sorold fel röviden a körülményeket, majd jelöld meg azt az egy dolgot, ami mindegyikben azonos. Tedd fel a kérdést, hogy ez a közös pont képes-e ilyen hatást kiváltani, és ha nem áll össze, keresd a következő közös tényezőt.