14. A kritikai gondolkodás kognitív készségei I.: figyelem, emlékezet, észlelés

A kritikai gondolkodás nemcsak azt jelenti, hogy jól tudunk érvelni. A könyv szerint az is része, hogy „fenntartjuk a figyelmet egy adott feladatra vagy ingerre, miközben kiszűrjük a zavaró tényezőket.”
Ez az első kognitív készség, amit meg kell tanulnunk: figyelni. A figyelem nemcsak jelenlét. Az is döntés, hogy mire koncentrálunk. És minél több a zaj körülöttünk, annál fontosabb, hogy legyen irányított figyelmünk, különben mások döntik el, mire fókuszálunk.
A következő réteg az emlékezet. A kritikai gondolkodás nemcsak a mostani helyzetről szól, hanem arról is, amit már tudunk. Az információk tárolása és előhívása alapfeltétele annak, hogy következtetni tudjunk, felismerjünk mintázatokat, vagy összevessünk egy új állítást egy korábbival.
A harmadik elem az észlelés: annak a képessége, hogy felismerjük és értelmezzük a környezetből érkező ingereket. Milyen mintázatot látunk meg? Milyen formát, összefüggést, hiányt? Ez nemcsak vizuális érzékenység kérdése, hanem a jelentésalkotás alapja.
Ezek a készségek gyakran automatikusan működnek. De ha tudatosabbá válnak, a kritikai gondolkodás is megalapozottabb lesz. A világ, amit látsz (és különösen az, amit nem veszel észre) gyakran nem a valóságot tükrözi, hanem a figyelmed szerkezetét.
 
🛠️ Pro tippek
Ma egy beszélgetés vagy olvasás közben figyeld meg, mikor kalandozik el a figyelmed. Jegyezd meg, mi vonta el.
Írj le egy információt, amire ma emlékezned kellett. Gondold végig, hogyan rögzült. Hallottad? Láttad? Leírtad? Ez általában is jellemző rád?
Nézd meg egy helyiség részletét (pl. egy szobasarkot vagy egy bolt kirakatát), és írj le három dolgot, amit eddig nem vettél észre benne. Esetleg azt is gondold át, miért nem tűntek fel ezek a részletek korábban.