140. nap: Az egyezés és a különbség közös módszere

Az előző két szabály kétféle nyomozás volt. A megegyezés módszerénél azt kérdeztük, mi a közös azokban az esetekben, amikor bekövetkezik egy jelenség. A különbség módszerénél azt figyeltük, mi az az egy tényező, ami eltér ott, ahol az eredmény is eltér.

A harmadik Mill-szabály akkor kerül elő, amikor mindkét típusú alapanyagunk megvan. Vannak eseteink, ahol a jelenség bekövetkezik, és vannak olyanok is, ahol nem. Ilyenkor a két módszer összeadódik. A cél az, hogy találjunk egy tényezőt, ami jelen van ott, ahol a jelenség megjelenik, és hiányzik ott, ahol nem jelenik meg.

A könyv egy egyszerű példával mutatja meg, mennyire kézzelfogható ez a logika:

Ha Dorka, Zsófi és Jázmin elmegy a buliba, Laci is csatlakozik.
Ha Kriszta, Zsófi és Nóra elmegy, Laci is csatlakozik.
Ha Dorka, Jázmin és Nóra elmegy, Laci nem csatlakozik.

A közös pont a csatlakozós esetekben Zsófi, és pont ez hiányzik abból az esetből, amikor Laci nem megy. A következtetés így adja magát, hogy Laci Zsófi miatt jár a bulikba.

Ugyanez a gondolkodási forma nagyobb téteknél is működik. A 19. század kolerajárványai idején John Snow londoni orvos úgy tudott közelebb kerülni a magyarázathoz, hogy nem egyetlen mintázatba kapaszkodott. Olyan csoportokat keresett, ahol a kolera megjelent, és olyanokat is, ahol nem, majd összevetette a különbséget. Amikor két, egymáshoz közeli vízforrásból dolgozó szolgáltató esetében a járvány eltérően alakult, és ez összefüggött azzal, hogy honnan veszik a vizet, akkor erős ok volt a szennyezett ivóvizre gyanakodni mint kiváltó tényezőre.

Ez a közös módszer azért erős, mert két oldalról keríti be a problémát. Nem elég, hogy valami rendszeresen együtt jár a jelenséggel, azt is látjuk, hogy amikor hiányzik, a jelenség sem jelenik meg. Ez még mindig induktív következtetés, de sokkal fegyelmezettebb, mint a puszta megérzés.

 
🛠️ Pro tippek

1. Amikor egy jelenség ismétlődik (késés, csúszás, félreértés), vezess két külön listát a telefonodban: „előjött” és „nem jött elő”. Hetente egyszer nézd át, van-e olyan körülmény, ami az egyikben gyakori, a másikban ritka.
2. Ha egy közösségi média kampány vagy poszt teljesítményét értékeled, ne átlagokról beszélj. Válassz ki 3 jól működő és 3 gyengén működő darabot, és csak egy szempont alapján hasonlítsd őket össze (például téma, formátum, publikálási időpont).
3. Ha egy csapatban mindig ugyanott csúszik el a munka, keresd meg azt az egy feltételt, ami nélkül szinte sosem csúszik el (például van előzetes brief, felelős kijelölése).