141. nap: A mennyiségi variálás módszere

Az első három Mill-módszer akkor működik igazán jól, amikor egy jelenség vagy bekövetkezik, vagy nem. Sok helyzet viszont nem ilyen. Van, hogy a hatás nem kapcsoló, hanem csúszka. Erősebb, gyengébb, fokozatos.

A mennyiségi variálás módszere ehheez ad logikai fogódzót. A kérdés itt az, hogy ha egy tényező mértéke változik, akkor a következmény mértéke is vele együtt változik-e. Ha igen, az a tényező jó eséllyel része az oknak.

A könyvben egy nagyon hétköznapi példát találsz erre. Ha az izomláz megléte és mértéke együtt mozog az edzésen végrehajtott gyakorlatok jellegével és mennyiségével, akkor felmerül, hogy maga az erősítő edzés és annak mértéke áll kapcsolatban az izomlázzal. Itt a nyom nem az, hogy egyszer van izomláz, egyszer nincs. A nyom az, hogy mennyi van belőle, és hogy miként követi a terhelést.

Ez a módszer a tudományos vizsgálódásban is gyakran előkerül. A könyv utal rá, hogy így lehetett azonosítani például a légszennyezést, és így vizsgálták bizonyos étrendi elemek hatását a magas vérnyomás kialakulásának valószínűségére. A logika ugyanaz, csak a terep bonyolultabb.

Ettől még óvatosnak kell maradni. A könyv itt külön rámutat, hogy a korreláció önmagában kevés. Lehet, hogy két dolog együtt változik, miközben egy harmadik tényező mozgatja mindkettőt. A mennyiségi variálás módszere erős gyanút ad, jó irányba fordítja a figyelmedet, de a gondolkodást nem váltja ki.

🛠️ Pro tippek

1. Válassz egy csúszkás jelenséget (koncentráció, energia, haladás egy feladatban), és adj neki 0–10 pontot naponta, ugyanabban az időpontban. Egy hét után már látszik, hogy van-e értelmezhető mintázat.
2. Amikor együttmozgást látsz (például kevesebb alvás és rosszabb fókusz), keresd meg a töréspontot. Például: „7 óránál kevesebb alvás után látványosan romlik a fókusz.” A töréspont sokszor használhatóbb, mint a további okoskodás.
3. Ha a változtatásaid hatása eleinte nagy, aztán elhal, jelöld meg a telítődési pontot (például „a sorban negyedik napi edzés után már nem javul az erőkifejtésem”). Ez segít abban, hogy ne pazarolj energiát olyan beavatkozásra, ami már nem hoz eredményt.