155. nap: Oksági hibák II. Amikor megvan a kapcsolat, csak az irány rossz

Van egy különösen alattomos oksági tévedés. Itt nem az a baj, hogy ok-okozati kapcsolatot feltételezel. A hiba az irányban van. Felcseréled az okot és az okozatot.

Ez a tévedés azért gyakori, mert a kapcsolatot elmesélő történet kereknek hangzik. Sőt, sokszor kifejezetten elegáns. Van benne valami „józan ész” jelleg. 

A könyvben egy irodalmi példát hozok, Graham Greene Az emberi tényező című regényéből. Két titkosügynök el akarja tenni láb alól a szovjeteknek titkokat kiszivárogtató kollégáját. Az egyikük a mogyorót javasolja halálos fegyverként. Úgy érvel, hogy a megromlott mogyoró penészt termel, a penész pedig erősen mérgező hatóanyagokat, aflatoxinokat hoz létre. Ezt az aflatoxint javasolja felhasználni a mérgezéshez.

A probléma a kiindulópont. A mogyoró nem termeli a penészt. A penész támadja meg a mogyorót, és az emiatt romlik meg. A penész nem az okozat, hanem ok. Az egész terv egy rossz irányra épített oksági érvelés. A regényt érdemes elolvasni, csak gondolkodni ne ebből tanuljunk. A jó sztori nem egyenlő a jó oksági magyarázattal.

A valós életben az iránytévesztés gyakran úgy jelenik meg, hogy az ember észrevesz egy együttjárást, és ösztönösen kiválasztja azt a változatot, amelyik a fejében jobban illeszkedik a szereplőkhöz. A könyvben egy másik példa ezt a jelenséget idézi fel.

A történészeknek és a régészeknek izgalmas fejtörést okoznak azok a feltárások, amelyekből kiderül, hogy két népcsoport egymás után élt egy adott helyen. Ilyenkor felmerül, hogy a később jöttek erőszakkal foglalták el a helyet. De az is lehet, hogy az előző lakók valamilyen okból elhagyták a helyet, mielőtt az újak megjelentek. Itt az irány nem magától értetődő. A sorrend nem mondja meg, mi mozgatta a folyamatot. Ezért koncentrálnak a feltárások arra, hogy van-e nyoma erőszaknak, harcnak, időjárási katasztrófának, vagy inkább valamilyen lassú változásnak. Oksági viszonyt keresnek, csak óvatosabban, több jelből.

 
🛠️ Pro tippek

1. Írd le az irányt két mondatban! Fogalmazd meg külön azt, hogy „A okozza B-t”, és külön azt, hogy „B okozza A-t”. Nézd meg, melyik illeszkedik több tényhez, melyik igényel kevesebb kitalált köztes lépést.
2. Keresd a folyamat nyomait! Ha van ok, annak gyakran van „lábnyoma”. Ha az irányt feltételezel, mondd ki azt is, milyen jelnek kellene megjelennie, ha igazad van.
3. Ne engedd, hogy a sztori felülírja a bizonyítékot! A jó sztori könnyen elhiteti veled, hogy megoldottad a kérdést. Emlékeztesd magad arra a szabályra, hogy az ok-okozati irányt csak akkor fogadod el, ha több bizonyítékot is találsz.