156. nap: Oksági hibák III. Amikor a magyarázatot vagy a hasznot összekevered a bizonyítékkal

Az oksági hibák között van két olyan csapda, ahol a félreértés különösen emberi. Itt nem az történik, hogy rosszul látod a sorrendet, vagy rosszul értelmezed az együttjárást. Inkább az, hogy a bizonyíték helyére becsúszik valami más. A vélekedés eredete, vagy a vélekedésből származó előny.

A könyvben a negyedik oksági hibát eredethibának nevezem. Ez a hiba abban különbözik az előzőektől, hogy itt nincs félreértés az oksági viszonyról. A tévedés ott van, hogy azonosítod egy vélekedés okát vagy eredetét, és emiatt a vélekedést tényként fogadod el.

Ahhoz, hogy ezt a hibát kiküszöböljük, két dolgot kell szétválasztanunk: a vélekedés létezésének okát és a vélekedés igazságtartalmát.

A könyvben ezt egy egyszerű, de erős példával mutatom meg. Egy felnőtt fél a sötétben, és meg van győződve róla, hogy ha egyedül marad egy sötét szobában, meg fog fulladni. A félelemnek lehet valós alapja. Például az illetőt gyerekkorában büntetésből többször bezárták egy sötét szekrénybe. Ez érvényes oka lehet annak, hogy felnőttként fél a sötéttől. A trauma valós, a hatása is valós. Mégsem oka annak az állításnak, hogy a sötét szobában valóban megfulladna.

Az eredethiba pontosan így működik: magyarázatot találsz a vélekedésedre, és azt érzed, ezzel igazoltad is annak tartalmát.

A korábban már tárgyalt gondolkodási zárlatok és torzítások is kapcsolódnak ehhez az érvelési hibához. Ezekben is összetévesztjük egy állítás eredetét, például egy személyt vagy a tömeget, az állítás igazságtartalmával. Az eredet megmagyarázhatja, miért terjedt el egy gondolat. Attól a gondolat még nem válik igazzá.

Az utolsóként tárgyalt oksági hiba egy másik irányból ugyanide fut ki. Többen ezt már nem is érvelési hibának tartják, inkább pszichológiai öntrükközésnek. Itt egy adott vélekedésből származó hasznokat és károkat kevered össze a vélekedés bizonyítékával.

Ha dohányosként szeretnél továbbra is dohányozni, és el tudod magaddal hitetni, hogy minden racionális bizonyíték ellenére a dohányzás nem káros az egészségre, akkor nem kell leszoknod. Ha megmaradsz a tévhitedben, annak világos előnye van. Folytathatod a szokást. Emiatt abban fogsz hinni.

A mondatban benne van a csapda teljes mechanikája. A vélekedés előnyös, ezért könnyű hinni benne. Csakhogy az előny nem bizonyíték. A vágy nem igazolás. A következmény ugyan kényelmes, de a tény ettől még nem változik meg.

Az egyik csapdában a múlt, a történet ad egy erős magyarázatot. A másikban a vágy, a haszon, a kényelem húzza a gondolkodást egy adott irányba. A gond ott van, amikor a magyarázatot vagy az előnyt a bizonyíték helyére teszed. A gondolkodás ilyenkor látszólag rendezettséget kap, de közben elveszíti a kapcsolatát a tényekkel.

 
🛠️ Pro tippek

1. Külön mondd ki a magyarázatot és külön az igazolást! Írj le két mondatot. Az egyik arról szóljon, miért hiszed, a másik arról, mi bizonyítaná az állítás igazságát. 
2. Ne engedd, hogy a haszon határozza meg az igazságot! Ha egy vélekedés számodra kényelmes, ezt mondd ki magadnak nyíltan. Ettől még maradhat igaz, csak ne keverd össze a kényelmet a bizonyítékkal.
3. Figyeld meg, mikor véded a történetedet! Amikor a vélekedésedet már nem tényekkel, hanem annak eredetével vagy következményeivel véded, nagyon közel vagy az öntrükközéshez.