160. nap: Az azonos szóalak hibája

Radácsi László
Jan 07, 2026By Radácsi László

Az azonos szóalak hibája azt jelenti, hogy a beszélő ugyanazt a szót használja többször egymás után, csak más-más értelemben. A szó alakja azonos, a jelentése viszont megváltozik. A következtetés így nem ugyanarra a fogalomra épül, mint amire az érvelés eleje támaszkodott.

Egy rövid példa: „Persze, ez természetes. Ami természetes, az jó. Tehát ez jó.” Az első mondatban a „természetes” még azt jelenti, hogy megszokott, hétköznapi, nem meglepő. A második mondatban viszont könnyen átcsúszik abba az értelembe, hogy ami a természetből való, az eleve értékes vagy helyes. A gondolatmenet látszólag rendben van, valójában épp a kulcsszó cserélődött ki.

Ez a hiba azért gyakori, mert sok vitában eleve olyan szavakat használunk, amelyek többféleképpen érthetők. Ilyen a „normális”, a „felelős”, a „biztonságos”, a „szabadság”, a „siker”. Ezek a szavak sok helyzetben hasznosak, csak éppen könnyű velük úgy érvelni, hogy mindenki azt hallja bele, ami neki kényelmes. A baj akkor van, amikor egy állítás az egyik jelentésben igaz, a következtetés pedig már a másik jelentésből próbál előnyt kovácsolni.

A felismeréshez elég egy egyszerű ellenőrzés. Válaszd ki azt az egy szót, ami nélkül az egész érvelés nem működne, és nézd meg minden előfordulásnál, hogy pontosan mit jelent. Ha a jelentés változik, akkor az érvelés hibás, még akkor is, ha a mondatok szerkezete rendben van.

A tisztázás legegyszerűbb módja, hogy a gyanús szót kicseréled a jelentésére. Nem szinonimára, hanem rövid magyarázatra. A fenti példában egyszer azt mondod, „megszokott”, másszor azt, „a természetből való”. Amint külön szavakat kap a két jelentés, a következtetés gyakran szétesik. Kiderül, hogy hiányzik belőle egy érdemi összekötő állítás, vagy épp egy bizonyítás.

Van olyan helyzet, amikor ez a hiba puszta figyelmetlenség. A beszélő nem akar trükközni, csak nem veszi észre, hogy ugyanazt a szót kétféleképpen használja. A szándékos változat viszont ott jelenik meg, ahol valaki nem akar pontosan fogalmazni. A homályos kulcsszó jó menedék, mert elkerüli a számonkérhető állítást.

Ha vitában észreveszed ezt a hibát, nem kell támadni. Elég pontosítani, akár egyetlen kérdéssel: „Ebben a mondatban mit jelent pontosan ez a szó?” Amint a jelentés rögzül, az érvelés vagy megjavul, vagy kiderül, hogy eddig a többértelműség tartotta egyben.

 
🛠️ Pro tippek

1. Kapd el a kulcsszót! Keresd meg azt az egy szót, ami nélkül az érv nem állna meg. Ha ez a szó többféleképpen érthető, ott van a veszély.
2. Cseréld le a szót a jelentésére! Írd át a mondatot úgy, hogy a kulcsszó helyén rövid magyarázat álljon. Ha így már nem működik a következtetés, jelentéscsere történt.
3. Kérj pontosítást egy mondatban! Kérdezd meg, hogy az adott szó ebben az érvelésben pontosan mit jelent.