163. nap: Ad verecundiam, amikor a tekintély pótolja a bizonyítékot

Van egy mondatkezdés, ami szinte mágikusan leállítja a gondolkodást. „A tudósok kimutatták…” A folytatás gyakran már nem is érdekes. A fejünkben kész a következtetés, és máris engedelmesen figyelünk, hiszen tudósok mondták.

Pontosan ez az ad verecundiam érvelés lényege. Tiszteletet, tekintélyt tesz a bizonyíték helyére. A baj ott kezdődik, amikor az érvelő nem tudja igazolni az érv forrásának tekintélyét. Sokszor még azt sem tudjuk, ki az a bizonyos szakértő. A „brit tudósok…” típusú fordulat teljesen üres, mert nincs mögötte név, háttér, és ellenőrizhető állítás.

Ugyanez történik a reklámok világában is. „Tíz fogorvosból kilenc ezt a fogkrémet ajánlja.” Jól hangzik, csak épp nem derül ki, kiket kérdeztek meg, hány embert, és milyen körülmények között. Ha például tudjuk, hogy húsz fogorvoshallgatót kérdeztek meg egy adott napon, egy adott helyen, akiknek fizettek a szereplésért, a „kilenc fogorvos” már egészen más hangsúlyt kap.

A tekintélyre hivatkozás másik tipikus változata, amikor a megszólaló ismert ember, csak épp a megszólalás tárgya nem arra a területre vonatkozik, ahol az illető sikeres lett. Egy színész véleménye egy sörről, egy modell véleménye egy autóról, egy celeb véleménye egy mosogatószerről. A mondat működik, mert ismerős a név, az arc, a hang.

Van egy még finomabb csapda is. Előfordul, hogy a hivatkozott „szakértő” valódi szakértő, csak egy másik területen. Ilyenkor a tekintélyt „kölcsön kapja", az nem a sajátja. Egy atomreaktort érintő mérnöki kérdésben nem sokat számít az irodalmi Nobel-díj. Egy világhírű kutató véleménye sem lesz automatikusan erős, ha a kérdés kívül esik azon a körön, amihez ténylegesen ért.

A jó hír, hogy ezt a hibát gyorsan fel lehet ismerni. A varázsszavak mindig ugyanazok: „szakértők”, „tudósok”, „orvosok”, „kutatók”, "sikeres emberek". Ha a mondat ettől akar igaz lenni, érdemes megállni, és visszakérdezni. Ki mondja pontosan? Miből következik? És miért pont az ő szava számít ebben a kérdésben?

 
🛠️ Pro tippek

1. Kérdezd meg, ki pontosan a szakértő! Ha azt hallod, hogy „szakértők szerint”, állj meg, és keresd meg a nevet, a szervezetet, a forrást. Névtelen tekintélyre nem érdemes döntést alapozni.

2. Járj utána, hogy ez tényleg az ő szakterülete-e! Attól, hogy valaki kiváló valamiben, még nem lesz erős a véleménye minden témában. A szakértelemnek határai vannak.

3. Kérj kapaszkodót a bizonyítékhoz! Egy állítás akkor erős, ha vissza lehet menni az alapjáig: kutatás, mérés, adat, módszer. Ha ez nincs, a tekintély legjobb esetben csak díszlet, legrosszabb esetben manipulációs kellék.