164. nap: Szánalomkeltés, amikor az együttérzésből lesz „bizonyíték”

Radácsi László
Jan 11, 2026By Radácsi László

A szánalomkeltés finom csapda, mert az együttérzés szép dolog. Sok helyzetben kifejezetten helyénvaló, hogy figyelembe vesszük, ki milyen állapotban van, kinek mi fér bele, kinek mekkora teher egy adott döntés. A gond ott kezdődik, amikor az együttérzés átveszi a bizonyíték szerepét. Amikor a szánalom nem szempont, hanem „bizonyítás”.

Az ad misericordiam erről szól. A beszélő nem azzal érvel, hogy miért igaz az állítása, miért jó az ajánlata, miért működik a terve, miért korrekt a kérése. Ehelyett azt szeretné, hogy megsajnáljuk, és a sajnálatunkkal zárjuk le a vitát.

Az egyik leggyakoribb változat a könyörgés. „Engedjen át a vizsgán, különben ugrik az ösztöndíjam.” A helyzet valóban lehet nehéz, mégis két külön kérdésről beszélünk. Az egyik az, hogy teljesült-e a követelmény. A másik az, hogy mi legyen a következmény, van-e helye méltányosságnak, van-e pótlási lehetőség. A szánalomkeltés ott csúsztat, amikor a nehéz helyzetet a teljesítés helyére teszi.

A másik tipikus helyzet az értékesítés. „Vedd meg tőlem, most nagyon nehéz időszakom van.” Itt a személyes történet próbálja kiváltani a termék vagy szolgáltatás értékének vizsgálatát. Lehet segíteni valakin, de az már más műfaj. Ha vásárlásról döntesz, érdemes különválasztani a két dolgot. Segíteni akarsz, vagy jó döntést akarsz hozni vevőként?

A harmadik változat a munkahelyi vita. „Ne kritizáld a tervet, rengeteget dolgoztam vele.” A befektetett energia tiszteletet érdemel, csak semmit nem árul el a terv minőségéről. Egy rossz tervbe is lehet sok órát fektetni. A vita akkor marad értelmes, ha az együttérzést biztosítjuk, az értékelést pedig a tartalomhoz kötjük.

A szánalomkeltés ellen nem az a megoldás, hogy érzéketlenné válunk. A megoldás az, hogy elválasztjuk a két csatornát. Együttérzés külön, bizonyítás külön. A kettő békésen megfér egymás mellett, csak nem keverhető össze.

 
🛠️ Pro tippek

1. Válaszd szét a helyzetet és az állítást! Mondd ki magadban két mondatban. „Sajnálom, hogy ez nehéz.” és „Attól még az állítást külön kell megvizsgálni.”

2. Kérj tényt vagy indokot! Egy egyszerű visszakérdezés elég: „Rendben, értem. Milyen érv szól mellette? Mi támasztja alá?”

3. Döntsd el, segítesz-e, és hogyan! Ha segíteni akarsz, tedd tudatosan és tisztán. A megoldás ne a vita igazságáról szóljon, hanem a támogatás formájáról, például határidő, részletfizetés, alternatíva, pótlás.