170. nap: Mit tanítanak az érvelési hibák a jó vitáról?

Az érvelési hibáknak van egy közös trükkjük. A hibák nagy része nem gondosan felépített érvelés, inkább gondolkodási rövidítés. Gyorsít, de közben gyakran kihagyja azt a részt, amitől egy állítás valóban erős lenne.

Amikor végigmentünk az érvelési hibákon, tulajdonképpen felsoroltuk azokat a lehetőségeket, amikkel egy beszélgetést el lehet terelni úgy, hogy közben a mondatok mégis magabiztosnak hangozzanak. Ennek eszköze néha az érzelem, néha a tekintély, néha a személyeskedés, néha a félelem, néha pedig az ismétlés. A felszín lehet mindig más, a minta mégis nagyon hasonló. Az indokok helyére kerül valami, ami biztosabban hat.

A vita célja azonban nem az, hogy valaki egy jó mondattal „nyerjen”. A vita akkor ér valamit, ha közelebb visz a valósághoz. Ha tisztábban látod, mi igazolható, mi az, ami bizonytalan és mi csak feltételezés. Ha a végén jobban döntesz, mint az elején tetted volna.

A jó vitában mindig van három alkotóelem. Van egy állítás, amit ki lehet mondani egy mondatban. Van valami, ami az állítás mögött áll: adat, tapasztalat, következtetés, összehasonlítás, bármi, ami több egy hangulatnál. És van egy mód, ahogyan ezt ellenőrizni lehet, akár azzal, hogy rámutatsz egy tévedésre, akár azzal, hogy megmutatod, milyen helyzetben dőlne meg az állítás igazsága.

Amikor ezek hiányoznak, a beszélgetés könnyen színházzá válik. Sok mondat, kevés tartalom. Még csak rosszindulat sem kell hozzá, elég a bizonytalanság. A józan vita azonban nem attól lesz erős, hogy egy-egy mondat szépen hangzik. Attól lesz erős, hogy az érvelő állítását indokokkal támasztja, és hagyja, hogy ezt az indokot megvizsgálják.

Ha nincs indok vagy bizonyíték, nincs mire igent mondani. Lehet szimpatizálni, lehet együttérezni, lehet lelkesnek lenni. A döntéshez viszont kell valami, ami több egy érzésnél.

 
🛠️ Pro tippek

1. Mondd ki az állítást egy mondatban! Ha nem tudod röviden megfogalmazni, miről szól a vita, könnyű lesz elcsúszni a személyeskedés, a tekintély vagy az ismételgetés felé.

2. Keresd meg az indoklást! Tedd fel magadnak a kérdést, mi szól az állítás mellett. Ha erre nincs válasz, az állítás csak kijelentés marad.

3. Gondold végig, mi cáfolná meg az állítást! Egy erős állításnál az is látszik, milyen helyzetben dőlne meg. Ha semmit nem tudsz elképzelni, ami ellentmondana neki, gyanúsan „túl kerek” lett.