173. nap: Önellenőrzés viták előtt és közben

Könnyű úgy olvasni az érvelési hibákról szóló szövegeket, mintha azok mindig a másikról szólnának. Mintha a csúsztatás mindig a másik ember problémája lenne. A valóság az, hogy mindenkinek vannak rossz mondatai. Mindenkinek vannak pillanatai, amikor túl gyorsan von le következtetést. Amikor a biztos hang mögött kevés a tartalom.

Az önellenőrzés ott kezdődik, hogy észreveszed, mikor válik fontosabbá az, hogy igazad legyen, mint az, hogy tisztábban láss. Ha a cél a győzelem, könnyen jönnek a címkék, az általánosítások, a gyanús mondatok, a hangulatkeltés. Ha a cél a tisztázás, akkor jön a pontosítás, a bizonyítás, és az, hogy mi dönthetné el a kérdést.

A másik jel az, amikor túl könnyen mondasz ki lezáró mondatokat. „Ez biztos így van.” „Ez egyértelmű.” „Ez mindig így működik.” Ezek a mondatok néha igazak, de gyakran inkább a saját feszültségedet csökkentik. A bizonytalanság kellemetlen, a véglegesség megnyugtat. Csakhogy a megnyugtató mondat nem feltétlenül pontos.

Érdemes figyelni a tempóra is. Amikor fáradt vagy, amikor sietsz, amikor idegesít a másik fél, sokkal könnyebb rosszul érvelni. Nem rosszindulatból, inkább kényelemből. 

Az egyik leghasznosabb szokás az, ha néha megállsz, és egyetlen mondatban megpróbálod kimondani, mi szól amellett, amit állítasz. Ha erre nincs tiszta válasz, akkor a korrekt lépés az, hogy óvatosabban fogalmazol. Nem azért, mert nem szabad erős véleményt mondani, hanem azért, mert a tényt és a benyomást nem érdemes összemosni.

A másik hasznos szokás az, hogy külön kezeled a szándékot és az igazságot. Lehet, hogy valaki rossz szándékkal mond valamit, és mégis igaza van. Lehet, hogy valaki jó szándékkal mond valamit, és mégis téved. Ha ezt nem választod szét, a vita könnyen érzelmi adok-kapokká válik.

Az önvédelem végül egyfajta józanság. Az a képesség, hogy néha kimondod magadban: ezt most nem tudom rendesen megindokolni. És ez rendben van. A vitakultúra nem attól lesz jobb, hogy mindenkinek mindig igaza van, hanem attól, hogy az emberek meg tudják különböztetni a biztos tudást a gyors, de nem megalapozott következtetéstől.

 
🛠️ Pro tippek

1. Figyeld a végletes szavakat! A „mindig”, „soha”, „egyértelmű” típusú mondatok gyakran jelzik, hogy túl gyorsan zártad le a gondolatot.

2. Kérdezd meg magadtól, mi az indok! Ha nem tudsz egy tiszta indokot vagy bizonyítékot mondani, fogalmazz óvatosabban. A pontosság sokszor erősebb, mint a magabiztosság.

3. Ne vitázz fáradtan! Ha érzed, hogy csak reagálsz, és már nem gondolkodsz, állj meg. A rossz mondatok nagy része nem tudáshiányból születik, hanem kimerültségből.