18. A beállítódás szerepe a kritikai gondolkodásban

A kritikai gondolkodás harmadik összetevője nem a tudásról vagy a készségekről szól, hanem arról, hogy miként viszonyulunk a gondolkodás folyamatához.
Ezt nevezzük intellektuális beállítódásnak.
A könyvben úgy fogalmazok: „Ezek a mélyebb 'programok' határozzák meg, miként gondolkodunk, érvelünk, és hogyan közelítünk az új információkhoz vagy helyzetekhez.”
A pozitív intellektuális beállítódás jellemzői a következők:

• Nyitottság: fogékonyság az új ötletekre, perspektívákra és információkra; hajlandóság alternatív nézőpontok megfontolására.
• Kíváncsiság: természetes hajlam a felfedezésre, a kérdezésre és a tudás megszerzésére, azaz a világ megértésének vágya.
• Reflexió: képesség a saját gondolkodásunk, feltételezéseink, elfogultságaink és hitrendszereink vizsgálatára; nyitottság az önkorrekcióra és a fejlődésre.
• Intellektuális alázat: tudásunk korlátainak felismerése; nyitottság a másoktól való tanulásra, a hibáink elismerésére, új értelmezések elfogadására.
• Kitartás: képesség az akadályok és kihívások leküzdésére a tudás és megértés világában.
• Intellektuális integritás: etikai normák betartása a szellemi feladatokban, például az őszinteség, a tisztesség és a pontosság az információ összegyűjtésében és bemutatásában.

Ezek a beállítódások nem kiegészítői a kritikai gondolkodásnak, hanem annak alapjai. Hiányukban a tudás és a kognitív készségek is torzulnak vagy inaktívvá válnak.
 
🛠️ Pro tippek 
Ma figyeld meg magad egy olyan helyzetben, amikor új információval találkozol: milyen beállítódással fogadod?
Válassz ki egyet a hat jellemző közül, és írj le egy helyzetet a múltból, amikor ez segítette vagy akadályozta a gondolkodásodat.
Tegnap például melyik beállítódásod volt a legerősebb, és melyik szorult volna nagyobb tudatosságra?