20. Intellektuális sztenderdek I.: világosság, pontosság, alaposság

A kritikai gondolkodás nem pusztán véleményalkotás, hanem saját és mások gondolatai minőségének megítélése is. Ebben segítenek az úgynevezett intellektuális sztenderdek, amelyekről a könyv is részletesen ír.

A sztenderdek célja az, hogy ellenőrző pontokat adjanak a gondolkodás során. Segítenek felismerni, ha valami nem stimmel egy állításban, következtetésben vagy kérdésben. Most a könyvben szereplő első három sztenderdről lesz szó.

Világosság
A világos kommunikáció könnyen érthető, egyértelmű, és lehetővé teszi a további vizsgálódást. Ha egy állítás homályos, nem tudjuk, mit vizsgáljunk rajta. A világosság az értelmezés feltétele.

Pontosság
A pontosság az állítás vagy kérdés részletességére, valamint a túlzó vagy általánosító kifejezések elkerülésére vonatkozik. Az „emberek mindig…” típusú mondatok például tipikus pontatlanságok. A pontosság segít abban, hogy ne torzítsunk. Akár szándékosan, akár véletlenül.

Alaposság
Az alaposság azt jelenti, hogy elég részletet és összefüggést veszünk figyelembe. Egy gondolat akkor megbízható, ha nem hagy ki lényeges tényezőket. A felszínesség gyakori hiba, az alaposság ennek egyik ellenszere.

Ezek a sztenderdek nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati szempontok, amelyek segítenek abban, hogy ne csak „gondoljunk valamit”, hanem azt jól is gondoljuk végig.

 
🛠️ Pro tippek

Ma figyelj meg egy beszélgetést vagy online bejegyzést, és kérdezd meg magadtól: világos volt, amit állítottak?
Keress egy példát pontatlanságra (pl. túlzás, általánosítás), és próbáld meg pontosítani ugyanazt a mondatot.
Fogalmazz meg egy saját véleményt egy aktuális témáról, majd vizsgáld meg: Világos? Pontos? Elég alapos?