28. nap: A stratégiai gondolkodás

Vannak, akik jól érvelnek, mások logikusan gondolkodnak. De kevésbé figyelünk azokra, akik okosan látnak előre. A stratégiai gondolkodás erről szól: nem elég megérteni a problémát, azt is tudni kell, hová vezethet a megoldás.
A könyv szerint a stratégiai gondolkodás lényege a következmények felismerése. Ez a gondolkodásmód nem éri be a pillanat logikájával: azt is figyeli, milyen következményekkel jár az, amit most döntök, állítok vagy teszek. Nemcsak a „Mit?”, hanem a „Miért?” és a „Mi lesz utána?” kérdések érdeklik.

Ez a gondolkodás típus nem feltétlenül látványos. De a vezetők, tanárok, szülők, szervezők mind akkor működnek igazán jól, ha képesek stratégiailag gondolkodni. Nemcsak a részleteket látják, hanem a rendszert, az irányt, az összefüggéseket. Tudják, hogy minden döntés hat másokra is, hogy minden lépés valamilyen irányba visz, és hogy az idő fontos tényező.

A stratégiai gondolkodás azt is feltételezi, hogy képes vagyok mérlegelni az opciókat. Milyen erőforrásaim vannak? Milyen kockázatokkal és lehetőségekkel kell számolnom? A könyv ezt a gondolkodásmódot a tervezés, az előrelátás és a rendszerben való gondolkodás metszetében helyezi el.

A stratégiai gondolkodás alapja a komplexitás elfogadása, a különböző szcenáriók előrelátása és a rugalmasság. A stratégiát a körülményekhez való alkalmazkodás képessége különbözteti meg a taktikai megközelítéstől.

Nem mindig kell stratégiai módon gondolkodni, de amikor igen, akkor nem pótolja semmi.
 
🛠️ Pro tippek
Gondolj egy döntésre, amit a következő héten meg kell hoznod. Írj mellé három lehetséges következményt: mi történhet, ha így döntesz?
Fogalmazd meg ma egy célodat, majd bontsd le három lépésre, hogy miként juthatnál el oda. 
Figyelj meg egy közéleti vagy vállalati döntést a hírekben, és kérdezd meg, hogy vajon milyen stratégiát követhetnek a döntéshozók? Milyen lépések következnek ebből a megfigyelt döntésből?