4. Kritikai gondolkodás az iskolában

Az iskolai teljesítményt hajlamosak vagyunk pusztán a tárgyi tudáshoz kötni. Mennyit tud valaki kémiából, történelmi évszámokból, a nyelvtani szabályokról? Csakhogy a tanulás nem a puszta ismeretanyag bemagolásáról szól. Sokkal inkább arról, hogy miként tudjuk értelmezni, alkalmazni és értékelni azt, amit megtanulunk.
Ezért fontos a kritikai gondolkodás az iskolában. Nem külön tantárgy, mégis mindenütt ott van.
Amikor dolgozatot írsz, nemcsak azt értékelik, mit írsz le, hanem azt is, hogy miként gondolkodsz a témáról. Milyen sorrendben építed fel az érveidet? Mennyire veszel figyelembe más álláspontokat? Mennyire vagy pontos, árnyalt, következetes?
Egy jó prezentáció nem attól jó, hogy hangzatos vagy hosszú. Hanem attól, hogy világos. Hogy mögötte van egy átgondolt szerkezet, hogy tudatos a forrásválasztás, és hogy látni benne az önálló gondolkodást.
Aki kritikusan gondolkodik, az nemcsak válaszol, hanem kérdez. Nemcsak bemutatja a tananyagot, hanem kapcsolatokat keres, ellentmondásokat észlel, következtetéseket von le.
A kritikai gondolkodás jelen van a csoportmunkában, az érvelési feladatokban, a vitahelyzetekben is. Aki az iskolában megtanul reflektíven és logikusan gondolkodni, az később is képes lesz problémát elemezni, szempontokat ütköztetni, érveket felépíteni, bárhol is dolgozik majd.
A kritikai gondolkodás tehát nem tantárgyi tudás, hanem minden tantárgy mögötti tudáskezelési képesség. És ezzel lehet igazán kiemelkedni.
 
🛠️ Pro tippek
Gondolj vissza az utolsó iskolai feladatra, amit el kellett készítened (prezentáció, esszé, jegyzet, összefoglaló stb.). Írd le, hogyan kezdtél hozzá: előbb anyagokat kerestél, kérdéseket tettél fel, vagy csak „leültél megírni”? 

Most próbáld meg újragondolni ugyanazt a feladatot úgy, mintha a cél nem az lenne, hogy „valamit leadj”, hanem az, hogy te is tanulj belőle. Mit csinálnál másképp?