45. nap: Occam borotvája: az egyszerűség elve

Gyakran a legegyszerűbb a legjobb. Ez a gondolat évszázadok óta vezeti a tudományos és gyakorlati gondolkodást is. Az elv egyik legismertebb megfogalmazója William of Ockham volt, középkori ferences szerzetes és filozófus. Innen a név: Occam borotvája. Már a korai gondolkodók is ezzel az elvvel igyekeztek rendet vágni a spekulációk dzsungelében: ha két elmélet azonosan jól magyarázott egy jelenséget, a kevesebb feltételezéssel élőt tartották megbízhatóbbnak.

De mit jelent ez pontosan?

Azt, hogy ha több lehetséges magyarázat van egy jelenségre, válaszd azt, amelyik kevesebb feltételezést igényel. A felesleges bonyolítás általában több hibalehetőséget rejt. Minél több láncszemen keresztül próbáljuk megérteni a világot, annál nagyobb eséllyel tévedünk. Az egyszerűbb hipotézisek könnyebben tesztelhetők, és ha hibásak, gyorsabban kiderül róluk. Ezzel szemben a túlbonyolított elméletek gyakran önmagukba záródnak, és ellenállnak a cáfolatnak.

A borotva tehát képletes: a felesleges, túlbonyolított gondolati elemeket „leborotváljuk”, és megpróbálunk minél takarékosabb magyarázatokat keresni. A kritikai gondolkodásban ez az egyik legalapvetőbb heurisztika: nem biztos, hogy mindig működik, de első közelítésként szinte mindig hasznos. Ez a gondolkodásmód segít kiszűrni az önigazoló, túlkomplikált magyarázatokat, és fókuszálni a lényeges tényezőkre.

Fontos, hogy az egyszerű nem jelent felszínességet. Az egyszerűség igénye nem a sekélyességre utal, hanem a világos gondolkodásra: ne tegyünk bele olyat, ami nem szükséges. Ne tulajdonítsunk bonyolult szándékokat annak, amit egyszerű figyelmetlenség is magyarázhat. Ne építsünk összeesküvés-elméleteket, ha nincs rájuk bizonyíték. Az egyszerű magyarázat nem azért értékes, mert könnyebb, hanem mert ritkábban támaszkodik gyenge láncszemekre.

Occam borotvája nem mindenható szabály, de segít elindulni. Amikor kétféle értelmezés között kell döntenünk, gyakran érdemes először a legegyszerűbbet megnézni. Sokszor épp az a legerősebb. És ha később új adatok jelennek meg, bármikor finomíthatjuk, de addig is stabilabb alapot ad, mint a túlbonyolított feltételezések. Ez a fajta intellektuális takarékosság a józan kritikai gondolkodás egyik kulcsa.

 
🛠️ Pro tippek
1. Rajzold le láncábraként! Ha egy elmélet, modell, érvelés sok „ha–akkor” kapcsolatból áll, próbáld folyamatábrán ábrázolni. Minél hosszabb és bonyolultabb a lánc, annál nagyobb a hibalehetőség.
2. Kezdd a legegyszerűbb magyarázattal! Ha több elmélet közül választhatsz, először a legegyszerűbbet próbáld ki és csak akkor bonyolítsd, ha ez már biztosan nem működik.
3. Keress egy mai hírt vagy magyarázatot! Vizsgáld meg: az egyszerűséget vagy a szenzációt szolgálja inkább?