58. nap: A lélek laborja: hogyan tett minket a pszichológia okosabban gondolkodóvá?

Figyelmeztetés! A bejegyzésben nagyon sok, már nem élő tudós neve szerepel. Akik szerint minden fontos dolgot az elmúlt 10 évben találtak fel és ki, az ne olvasson tovább, mert esetleg el kell gondolkodnia a véleményén.

A késő 18. századtól önálló vizsgálati területként megszülető pszichológia azért kulcsfontosságú a kritikai gondolkodás szempontjából, mert nem azt kérdezi, hogy miként kellene gondolkodnunk, hanem azt, hogy miként gondolkodunk valójában. Wilhelm Wundt kísérletekkel közelített az emberi tudathoz, Pierre Janet a nyelvet és a szimbólumokat vizsgálta hasonló módszertannal. Sigmund Freud szerint bennünk az ösztönös érzelmek és a racionális énrészek folyamatosan küzdenek az irányításért.

Az amerikai Henry James az első pszichológiatankönyv szerzője és a pragmatizmus elméleti rendszerének megalkotója volt: ebben a modellben a gondolkodás eszköz egy cél eléréséhez, nem pusztán „lelki tulajdonság”. A pragmatizmus Charles Sanders Peirce-től indul, Jamesszel rendszereződik, majd John Deweynél válik azzá az elméletté, amely a kritikai gondolkodás egyik legfontosabb forrása. Dewey szerint a tanulást felfedezésre és kísérletezésre kell(ene) alapozni. Ezzel a gondolattal szellemi rokonságban állnak a Montessori- és a Waldorf-elvek. A gyermek nem üres tároló: kíváncsi „tanulógép”, aki megfelelő közegben saját értelmezéseket alkot.

Dewey szerint a bizonytalanság a legjobb motiváció: olyan problémákon gondolkodva fejlődünk igazán, amelyek érdekelnek, de nincs rájuk egyértelmű válasz. Ezt nevezte reflektív gondolkodásnak: amikor megállunk, elhalasztjuk az impulzív reakciót, több nézőpontot is mérlegelünk, és a tapasztalatainkat tudatosan feldolgozzuk. Nem önmagában a tapasztalat, hanem csakis a reflektált tapasztalat tanít.

A 20. század elején Goodwin Watson és Edward Glaser tovább szőtték ezt a szálat: a Watson–Glaser-teszt a kritikai gondolkodás mérésének elterjedt eszköze. Hátterében a blogban korábban tárgyalt hármas szerkezet áll: módszertani tudás, készségek, beállítódás.

A kognitív fejlődés kutatásai végleg felülírták az „üres elme” modellt. Jean Piaget szerint a formális műveletek szakaszában (kb. 11 éves kortól) válunk képessé hipotézisek felállítására és tesztelésére, az absztrakt, logikus gondolkodásra. Ez a kritikai gondolkodás közege. Lev Vigotszkij a társas-kulturális környezet jelentőségét hangsúlyozta: a nyelv, a szimbólumok és az interakciók formálják a gondolkodást. Minél több ilyen benyomás ér minket, annál jobban fejlődünk. Donald Schön a két gondolatot összekapcsolta: a reflektív gyakorlat a tapasztalat és a tudatos elemzés együttese.

A társadalmi dimenziót Paulo Freire az emancipáció eszközeként értelmezte: a kritikai gondolkodás tesz képessé a valóság kritikájára és a változtatásra. Jürgen Habermas a demokratikus kommunikációt állította középpontba: a média és a hatalmi intézmények hatása mellett a kritikai gondolkodás védi meg a nyilvánosságot a manipulációtól, és teszi felelőssé a döntéseinket.

Carol S. Dweck fejlődésorientált gondolkodásmódja (growth mindset) arra mutat rá, hogy képességeink fejleszthetők: a kihívás, a hiba és a kritika igazából tanulási lehetőség. A merev vagy statikus gondolkodás (fixed mindset) ezzel szemben adottságként kezeli a tehetséget, és nem hisz a fejlődésben. A kulcsüzenet: a hozzáállás formálja a tanulást, a teljesítményt és a kitartást.

A pszichológia így ad keretet az okos gondolkodáshoz: megmutatja, hogyan tanulunk valójában, miként torzítanak az érzelmek, hogyan segít a reflektív szünet, a társas közeg és a fejlődésorientált attitűd abban, hogy jobb döntéseket hozzunk.

 
🛠️ Pro tippek
1. Reflektív szünet. Amikor fontos döntést hozol, tarts 2–3 perc tudatos szünetet: nevezd meg a pillanatnyi érzelmeidet, a vágyaidat és az ellenérveket, majd csak ezután dönts.
2. Tanulj társas helyzetben! Szervezz „gondolkodó párokat” vagy kiscsoportokat: Vigotszkij logikája szerint a nyelv és az interakció gyorsítja a fejlődést.
3. Growth mindset gyakorlat. Írj le egy friss kudarcot három sorban, majd ugyanennyi sorban a mit tanultam belőle / mit próbálok legközelebb másként választ. Tedd szokássá legalább heti egyszer.