84. nap: Optimizmustorzítás – amikor a jövőt rózsaszín szemüvegen át látjuk

Hiszel abban, hogy veled ritkán történnek rossz dolgok? Hogy a balesetek, betegségek, munkahelyi leépítések inkább másokkal esnek meg? Hogy a te projekted, kapcsolatod, vállalkozásod valahogy kivétel lesz?

Ez az optimizmustorzítás jelensége.

Az optimizmustorzítás azt jelenti, hogy túlbecsüljük a pozitív kimenetelek valószínűségét, és alábecsüljük a negatív események esélyét. Ez az irracionális optimizmus sokszor erőt ad, de ugyanilyen gyakran el is vakít.

A pszichológiai kutatások szerint az emberek többsége azt hiszi, hogy átlag feletti vezető, átlag feletti döntéshozó és átlag feletti egészségnek örvend. Logikailag lehetetlen, hogy mindenki az átlag fölött legyen, de az elménk nem statisztikailag, hanem érzelmileg működik.

Tali Sharot idegtudós fMRI-vizsgálatai kimutatták, hogy amikor jó híreket hallunk magunkról, az agy jutalmazó központjai (főként a prefrontális kéreg) aktívabbá válnak. A negatív információkat viszont kevésbé dolgozzuk fel, mintha nem is vonatkoznának ránk. Ezért hisszük el, hogy másokat érhet baj, de minket nem.

Az optimizmustorzítás kettős természetű. Pozitív oldala, hogy fenntartja a motivációt, segít célokat kitűzni, és erőt ad a nehézségek idején. Negatív oldala, hogy tompítja a veszélyérzetet, aláássa a realitásérzéket és túlzott kockázatvállaláshoz vezethet.

A startupok világában a statisztikák szerint tízből kilenc cég elbukik, mégis szinte minden alapító biztos benne, hogy az ő ötlete lesz a kivétel. Ilyenkor az optimizmustorzítás üzemanyagként működik, de egyben ez az egyik legnagyobb vakfolt is.

A kritikai gondolkodás nem az optimizmus tagadása. Inkább annak tudatos kezelése: hogyan tudok reménykedni felelősen, miközben nem tévesztem szem elől a valószínűségeket.

 
🛠️ Pro tippek

1. A döntések előtt írj két listát: mi szól amellett, hogy sikerül, és mi az, ami ellene. Ha az első túl hosszú, egészítsd ki tudatosan a másodikat.
2. Kérj külső véleményt! Mások gyakran reálisabban látják a helyzetedet, mert nem érintettek érzelmileg.
3. Emlékeztesd magad a statisztikákra! A számok nem ellenségek, hanem segítők, amik segítenek a józanság megőrzésében.
4. Ne negatívan gondolkodj, hanem feltételesen! „Ha ez nem sikerül, mi a B terv?” Ez nem pesszimizmus, hanem érett, felelős gondolkodás.