94. nap: IKEA-hatás – amikor azért szeretünk valamit, mert mi raktuk össze

Előfordult már veled, hogy órákig szereltél egy bútort, és utána büszkén néztél rá, még akkor is, ha kicsit ferde lett?

Ez az IKEA-hatás: az a jelenség, amikor túlértékeljük azokat a dolgokat, amelyeket mi magunk hoztunk létre, akár részben, akár teljesen.

A torzítás nevét a svéd bútorgyártó ihlette, mert a kutatások szerint az emberek többre értékelik azokat a bútorokat, amiket saját kezűleg raktak össze, mint az azonos minőségű, de készen vásárolt darabokat. Michael Norton, Daniel Mochon és Dan Ariely pszichológusok 2012-ben publikált klasszikus kísérlete pontosan ezt igazolta. A résztvevők hajlandók voltak többet fizetni olyan tárgyakért (pl. origamik, bútorok, LEGO-modellek), amelyeket maguk készítettek, mint a hasonló, de előre elkészített verziókért.

A magyarázat egyszerű, mégis mély: amikor energiát, időt vagy érzelmet fektetünk valamibe, az agyunk automatikusan megnöveli annak értékét. Így védjük a befektetett munkát, és egyúttal az önképünket is, hiszen ha mi készítettük, akkor értékesnek kell lennie.

Ez a torzítás nemcsak a bútorokra igaz.

Ugyanígy működik a munkahelyi projektekben („a saját ötletem mindig jobb”), a kapcsolatokban („annyit tettem érte, nem lehet rossz döntés”), vagy akár a hobbikban is („ez az én alkotásom, tehát különleges”). Az IKEA-hatás tehát a birtoklás és az önazonosság összefonódásáról szól. Amihez mi hozzátettünk valamit, az egy kicsit mi magunk is vagyunk.

A probléma csak akkor kezdődik, amikor emiatt nem vagyunk hajlandók elengedni valamit, ami már nem szolgál minket (egy ötletet, egy projektet vagy egy kapcsolatot), csupán azért, mert sokat dolgoztunk rajta.

A kritikai gondolkodás itt abban segít, hogy különbséget tudjunk tenni az érték forrása és az érték érzete között. Nem minden értékes, amit mi készítettünk, de minden, amit mi készítettünk, értékes élményt adhatott.

 
🛠️ Pro tippek

1. Ismerd (f)el az érzelmi befektetést! Ha túl fontosnak érzel valamit, tedd fel a kérdést, hogy azért érzel így, mert tényleg nagyon jó, vagy önmagában azért, mert te csináltad.
2. Kérj külső véleményt! Mások jobban látják, ha az „alkotásod” már inkább nosztalgia, mint érték.
3. Örülj a folyamatnak is, ne csak az eredménynek! Az érték sokszor nem abban van, amit létrehozol, hanem abban, ahogyan létrehozod.