137. nap: Mill oksági módszerei

Már tudjuk, hogy az emberi elme hajlamos a gyors, de gyakran téves ok-okozati következtetésekre. De hogyan lehet ezt a folyamatot megtisztítani a tévedésektől? Hogyan léphetünk túl a megérzéseken a bizonyosság felé? Itt lép a színre John Stuart Mill.

A 19. századi angol filozófus és közgazdász felismerte, hogy a puszta megfigyelés nem elég. Szükség van egy szigorú logikai szűrőre, amely segít szétválasztani a véletlen egybeesést a valódi kauzalitástól. Mill épp a korreláció (együttjárás) és az okság közötti kapcsolatot használta fel arra, hogy megalkossa híres szabályait.

Ezeket a szabályokat ma Mill-féle oksági kapcsolatoknak vagy Mill-féle szabályoknak nevezzük, és ezek képezik az induktív logika gerincét. Mill nem a semmiből találta ki őket: rendszerezte mindazt, amit a tudományos gondolkodás az ókor óta felhalmozott. 

Mill öt módszert különített el, amelyekkel a jelenségek okait kutathatjuk. Ezek olyanok, mint egy detektív eszközei: mindegyik más típusú rejtély megoldására való. Van módszere arra, amikor sok hasonló esetben keressük a közös pontot (megegyezés módszere). Van módszere arra, amikor egy váratlan változás okát kutatjuk (különbség módszere). És van módszere a bonyolultabb, többtényezős rendszerek elemzésére is.

A következő bejegyzésekben ezeket a szabályokat fogjuk egyenként megvizsgálni és alkalmazni hétköznapi példákra. Látni fogjuk, hogy ezek nem elvont filozófiai tételek, hanem nagyon is gyakorlatias eszközök, amelyeket akár a munkahelyi problémamegoldásban, akár a magánéletben sikerrel használhatunk.

🛠️ Pro tippek

1. Gondolkodj rendszerben! Amikor egy problémával szembesülsz, ne elégedj meg az első ötlettel. Tekints úgy a helyzetre, mint egy tesztre: milyen feltételek voltak adottak, és mi változott? Mill módszerei épp ezt a strukturált hozzáállást kényszerítik ki.
2. Legyél a saját életed tudósa! Mill szabályai az empirikus (tapasztalati) vizsgálódás alapjai. Ha rá akarsz jönni, mitől fáj a fejed, vagy miért romlott a teljesítményed, kezeld ezeket úgy, mint kísérleteket, és alkalmazd a szabályokat.
3. Ne feledd a korlátokat! Bár ezek a módszerek kiválóak, induktívak lévén sosem adnak 100%-os bizonyosságot, csak nagyon erős valószínűséget. A nyitottság és a kételkedés mindig maradjon meg.