142. nap: A maradékok módszere

Vannak ok-okozati helyzetek, ahol nem az a kérdés, hogy mi okozza az egészet, hanem az, hogy mi magyarázza a maradékot. A jelenség nagy része már érthető, több tényezőt már azonosítottál, és mégis marad valami, ami kilóg. A maradékok módszere pontosan erre épít.

A logika egyszerű. Van egy összetett következményed, amit több részre tudsz bontani. Egyes részekhez már találtál okokat. Amit ezek után még mindig nem tudsz megmagyarázni, az a maradék. A módszer azt mondja ki, hogy a maradék mögött valószínűleg van egy további, eddig figyelmen kívül hagyott ok. (Esetleg több is.)

A könyv egyik példája a csillagászatból jön. A megfigyelések alapján az Uránusz pályája nem pont úgy viselkedett, ahogy azt az addig ismert égitestek hatása alapján várni lehetett. A számolás után maradt egy eltérés, egy furcsa „maradék”. Ebből a maradékból következtettek egy addig nem ismert bolygóra, amit később Neptunnak neveztek el. Ismert okok, megmagyarázott részek, majd a maradék, ami rámutat egy új tényezőre.

Ez a gondolkodásmód a hétköznapokban is használható. Amikor azt látod, hogy egy probléma nagy részét már megértetted, de még mindig marad egy kellemetlen, visszatérő rész, akkor azt ne söpörd félre. Kezeld jelzésként. Lehet, hogy hiányzik a listádról egy ok, amit eddig nem vettél komolyan, vagy egyszerűen nem is láttál.

🛠️ Pro tippek

1. Ha egy projekt csúszik, írd le röviden, mi magyarázza a csúszás 80 százalékát (például jóváhagyás, erőforrás, scope). A maradék 20 százalékot kezeld külön problémaként, ne told be a nagy magyarázat alá.
2. Ha a hónap végén „eltűnt a számládról a pénz”, bontsd fel a kiadásokat nagy blokkokra (lakhatás, étel, közlekedés, egyéb), és keresd meg a maradékot, ami nem illik bele. A maradék általában egy konkrét szokás vagy egy ritka, nagy tétel.
3. Ha egy vitában már mindent végigbeszéltetek, mégis marad ellenállás, nevezd meg egy mondatban, mi az a maradék kérdés, ami valójában hátravan. Sokszor ez teljesen más, mint amiről addig szó volt.