21. Intellektuális sztenderdek II.: relevancia, következetesség, logikai helyesség

Az előző bejegyzésben szó volt a kritikai gondolkodás első három intellektuális mércéjéről, a világos, pontos és alapos fogalmazásról. A könyv három további intellektuális sztenderdet emel ki:

Relevancia, tárgyszerűség
A könyv szerint ennek fontosságát bárki megtapasztalhatta már: „Aki csak egyszer is vett már részt egyetemi csoportosfeladat-megbeszélésen, lakógyűlésen vagy látott sárdobálástól sem mentes politikai vitát, megerősítheti, mennyire fontos, hogy egy beszélgetés a témánál maradjon.”
A tárgytól való eltérés nemcsak zavaró, hanem torzítja az érvelést is. A kritikai gondolkodó felismeri, ha valaki szándékosan eltér a központi kérdéstől.

Következetesség / konzisztencia
A könyv különbséget tesz logikai és gyakorlati inkonzisztencia között.

• A logikai inkonzisztencia akkor áll fenn, ha valaki egyszerre tart igaznak két egymásnak ellentmondó állítást.
• A gyakorlati inkonzisztencia pedig az, amikor valaki mást tesz, mint amit mond, akár tudatosan, akár észrevétlenül.

A kritikai gondolkodás egyik legnehezebb, de legfontosabb feladata, hogy ezeket az ellentmondásokat felismerjük, akár mások, akár saját magunk esetében.

Logikai helyesség
Logikus gondolkodásról akkor beszélhetünk, ha az állításaink megalapozottak, alátámasztottak, és a következtetéseink ténylegesen ezekből az alaptételekből fakadnak. A könyv figyelmeztet: az illogikus gondolkodás hétköznapi jelenség. 

A kritikai gondolkodó figyel, hogy ne kövesse el az alapvető hibákat, ne essen áldozatul a legelemibb torzításoknak.
 
Pro tippek 
1.     Figyeld meg egy mai beszélgetés során, hogy mennyire maradnak a résztvevők a témánál, és mit tesznek, amikor eltérnek tőle.
2.     Írj le két, egymásnak ellentmondó állítást, amit már hallottál valakitől vagy akár saját magadtól. Vizsgáld meg, hogyan fordulhatott ez elő.
3.     Egy aktuális hírről vagy véleményről gondold végig, hogy vajon logikailag érvényesek-e a benne szereplő érvek.