22. Intellektuális sztenderdek III.: teljesség és méltányosság

A könyben szereplő utolsó két intellektuális sztenderd a teljesség és a méltányosság.
A teljesség azt jelenti, hogy gondolkodásunk ne legyen felszínes, elnagyolt vagy hiányos. A könyvben olvasható példák (gondatlan bűnügyi nyomozás, nem megalapozott bírósági ítélet, elnagyolt orvosi szakvélemény vagy igénytelenül szerkesztett sajtóhír) világosan mutatják, miért káros a felületesség. A kritikai gondolkodó éppen az ellenkezőjére törekszik: minél több releváns információ, adat, szempont figyelembevételére, az adott helyzetben elvárható gondolati mélységre.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden élethelyzetben nagyon részletes gondolkodásra van szükség. Egy jó hangulatú bulin senkitől nem várjuk el, hogy logikailag alátámassza, miért rajong egy pécsi zenekarért. A teljesség tehát nem abszolút követelmény, hanem helyzetfüggő: azt jelenti, hogy az adott kontextushoz mérten elvárható színvonalon gondolkodunk.
A méltányosság és az igazságosság talán a legnehezebb elvárás. Ez a gondolkodás tisztességét, nyitottságát és torzításmentességét jelenti. Ez nem könnyű feladat: mindannyian előítéletekkel, sztereotípiákkal élünk együtt, sokszor már gyerekkorunktól kezdve beépült véleményekkel, amelyek meghatározzák, hogyan látjuk a világot. A kritikai gondolkodó azonban arra törekszik, hogy felismerje ezeket a torzításokat, ellenőrzése alatt tartsa őket, és ne engedje, hogy automatikusan meghatározzák az érveit, következtetéseit vagy döntéseit.
A méltányosság azt jelenti, hogy ellenőrzésünk alatt tartjuk a „gyakorta elszabaduló mentális hajóágyúkat”. Mert bár nem tudunk teljesen megszabadulni a torzításainktól, az már önmagában intellektuális előrelépés, ha képesek vagyunk felismerni azokat.
 
🛠️ Pro tippek 
1.     Figyeld meg ma egy vitában vagy hírolvasás közben, hogy milyen fontos szempontokat hagynak ki a résztvevők vagy szerzők. Tedd fel magadnak a kérdést: mi hiányzik ahhoz, hogy ez a gondolat teljes legyen?
2.     Vizsgáld meg egy saját határozott véleményedet bármilyen témában! Mi az, amit talán soha nem veszel figyelembe? Milyen ellentétes nézőpontot lenne érdemes esetleg komolyan venni?
3.     Próbálj meg ma egy témában tudatosan méltányos maradni. Figyeld meg, mikor hajlasz a torzításra, és próbálj meg kívülről ránézni a saját gondolataidra.