Blog

A kritikai gondolkodók tudják, hogy nem mindig a probléma megoldása a legnehezebb, hanem az, hogy egyáltalán észrevesszük-e a problémát. A könyv úgy fogalmaz: „A kritikai gondolkodó figyel a hibákra, a pontatlanságokra, a zavaros megfogalmazásokra.” Ez az, amit problémaérzékenységnek nevezünk. Képes vagyok-e észrevenni, ha valami nem stimmel? Ha egy érv hézagos? Ha egy döntési helyzetben nincs elég információ? Ez a fajta észlelés nem vádaskodás, nem hibakeresés. Hanem érzékenység arra, hogy a világban nem minden egyértelmű. A második összetevő az elemző gondolkodás. Ez nem egyenlő a „túlmagyarázással”. Inkább annak képessége, hogy egy helyzetet elemeire tudj bontani: Melyik rész mit jelent? Mi mire hat? Melyik tényező változtatható, melyik adottság? Végül jön a döntéshozatal. A kritikai gondolkodás abban is segít, hogy a döntéseid mögött (megfontolt, kiérlelt) szempontok legyenek. Mit tudok most? Milyen alternatíváim vannak? Mi történik, ha várok? Milyen adatra van még szükségem a megalapozottabb döntéshez?&nbsp; Ez a három készség együttműködik. Aki észrevesz → elemez → dönt, az már nem sodródik. Hanem jelen van és gondolkodik. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Gondolj egy nemrég meghozott döntésedre. Nem kell nagynak lennie, szólhatott egy bárilyen apróságról. Írd le, hogy mikor tudatosult benned először, hogy döntened kell. Volt ennek előjele? Késlekedtél a döntéssel? Ha most újra kezdhetnéd, milyen kérdést tennél fel előbb? (Pl. „Mi is itt a valódi probléma?”)

16. A kritikai gondolkodás kognitív készségei III.: problémaérzékenység, elemző gondolkodás, döntéshozatal

A kritikai gondolkodás egyik központi eleme, hogy nem állunk meg a felszíni benyomásoknál. A könyv szerint ehhez elengedhetetlenek azok a képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy rendezzük, értelmezzük és értékeljük az információkat. Az első ilyen a logikus gondolkodás.&nbsp; Ez nem azt jelenti, hogy minden helyzetben formális (matematikai) logikát kell alkalmazni, az erre a szakterületre jellemző szimbólumokkal. Inkább azt, hogy képesek vagyunk felismerni az összefüggéseket, követni egy gondolatmenetet, és észrevenni az ellentmondásokat. Logikusan gondolkodni annyi, mint strukturáltan látni egy helyzetet. Ehhez szorosan kapcsolódik a következtetési képesség. Ez az a készség, amely segít kapcsolatokat teremteni különböző információk között, felismerni a nyílt és rejtett kapcsolódási pontokat, és ezek alapján új felismerésekre jutni. Aki jól következtet, nemcsak azt tudja, hogy mi van, hanem azt is, hogy mi következik ebből. A harmadik összetevő az információfeldolgozás. Ez a folyamat magában foglalja az adatok rendszerezését, a lényeg kiemelését, az irreleváns elemek kiszűrését, vagyis azt a mentális munkát, amely nélkül a gondolkodás csak adatáramlás lenne, nem értelmezés. A kritikai gondolkodás ezekből a mikroképességekből épül fel. Nem látványos, de alapvető az a munka, amit ilyenkor végzünk: kapcsolatokat keresünk, struktúrát építünk, súlyt adunk az érveknek, észrevesszük a logikai hézagokat. Ez a fajta gondolkodás nem „bonyolultabb”, csak tudatosabb. És ha jól működik, nemcsak világosabban látjuk a dolgokat, hanem másoknak is világosabban tudjuk megmutatni, amit szeretnénk. &nbsp; 🛠️ Pro tippek Írj le egy véleményt, amit ma hallottál vagy olvastál. (Pl. „Ez az intézkedés nem működik.” "Ez az énekes nem annyira menő, mint a másik.") Próbáld meg kiegészíteni egy „mert…” mondattal. Milyen érv, következtetés vagy információ hiányzott mögüle? Fogalmazz meg ugyanerről a témáról egy saját állítást, és adj hozzá egy világos indoklást. Ne azt nézd, hogy egyetértesz-e, hanem hogy az állítás gondolatilag jól fel van-e építve.

15. A kritikai gondolkodás kognitív készségei II.: logikus gondolkodás, következtetés, információfeldolgozás

A kritikai gondolkodás nemcsak azt jelenti, hogy jól tudunk érvelni. A könyv szerint az is része, hogy „fenntartjuk a figyelmet egy adott feladatra vagy ingerre, miközben kiszűrjük a zavaró tényezőket.” Ez az első kognitív készség, amit meg kell tanulnunk: figyelni. A figyelem nemcsak jelenlét. Az is döntés, hogy mire koncentrálunk. És minél több a zaj körülöttünk, annál fontosabb, hogy legyen irányított figyelmünk, különben mások döntik el, mire fókuszálunk. A következő réteg az emlékezet. A kritikai gondolkodás nemcsak a mostani helyzetről szól, hanem arról is, amit már tudunk. Az információk tárolása és előhívása alapfeltétele annak, hogy következtetni tudjunk, felismerjünk mintázatokat, vagy összevessünk egy új állítást egy korábbival. A harmadik elem az észlelés: annak a képessége, hogy felismerjük és értelmezzük a környezetből érkező ingereket. Milyen mintázatot látunk meg? Milyen formát, összefüggést, hiányt? Ez nemcsak vizuális érzékenység kérdése, hanem a jelentésalkotás alapja. Ezek a készségek gyakran automatikusan működnek. De ha tudatosabbá válnak, a kritikai gondolkodás is megalapozottabb lesz. A világ, amit látsz (és különösen az, amit nem veszel észre) gyakran nem a valóságot tükrözi, hanem a figyelmed szerkezetét. &nbsp; 🛠️ Pro tippek Ma egy beszélgetés vagy olvasás közben figyeld meg, mikor kalandozik el a figyelmed. Jegyezd meg, mi vonta el. Írj le egy információt, amire ma emlékezned kellett. Gondold végig, hogyan rögzült. Hallottad? Láttad? Leírtad? Ez általában is jellemző rád? Nézd meg egy helyiség részletét (pl. egy szobasarkot vagy egy bolt kirakatát), és írj le három dolgot, amit eddig nem vettél észre benne. Esetleg azt is gondold át, miért nem tűntek fel ezek a részletek korábban.

14. A kritikai gondolkodás kognitív készségei I.: figyelem, emlékezet, észlelés

Amikor arról beszélünk, hogy valaki „jól gondolkodik”, ritkán kérdezünk rá: vajon mit tud magáról a gondolkodásról? Pedig a kritikai gondolkodás legelső összetevői éppen azok a tudáselemek, &nbsp;ismeretek, amelyek nélkül nincs mire építeni. Ezekről a könyvben ezt írom: „elsősorban a logikával, az érvelésekkel és a nyelvhasználattal kapcsolatos alapvető ismeretek.” Ez tehát nem feltétlenül filozófiai szaktudás, hanem egyfajta alaphuzalozás: – Mi számít érvnek? – Hogyan épül fel egy következtetés? – Miben különbözik egy állítás egy véleménytől? – Hogyan érdemes pontosan fogalmazni? Ezek az ismeretek nem azért fontosak, hogy „okosabbnak tűnjünk”, hanem hogy értelmesen tudjuk értékelni mások állításait, és saját gondolatainkat is világosabban legyünk képesek megfogalmazni. A tudás itt nem egyszerű adattár. Inkább olyan alapismereti háló, amely nélkül nem lehet átlátni, mi történik, amikor valaki érvel, meggyőz, vitatkozik, vagy akár kérdez. A kritikai gondolkodás fejlesztése tehát ismeretszerzés is. Aki ismeri az érvelés fogalmait, jobban észreveszi a hibákat. Aki ismeri a logika alapelveit, kevésbé hagyja magát félrevezetni. Aki érti a nyelvi árnyalatokat, pontosabban tud kérdezni. Ez a réteg talán kevésbé látványos, mint a „nagy felismerések”, de nélküle azok nem jöhetnek létre. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Írj le egy mondatot, amit ma hallottál (pl. reklámban, beszélgetésben, hírekben), és amiről azt mondanád: „Ez egy állítás.” Most nézz utána, mit jelent az "állítás" a logikában. (Nyugi, a google már az "AI overview" indító összefoglalóban megmondja neked, nem kell sok időt erre szánnod.) Még mindig kitartasz amellett, hogy amit állításnak neveztél, az valóban az volt? Máris van egy stabil tudáselemed az okos gondolkodásról.&nbsp;

13. A tudáselemek szerepe a kritikai gondolkodásban

A kritikai gondolkodásról sokféle definíció született. A könyvben azt írom: „Nemhogy nincs két egyforma meghatározása, még az e témában íródott tankönyvek fejezetcímei sem feltétlenül hasonlítanak.” A szakemberek többsége azonban egyetért azzal, hogy a kritikai gondolkodás három fő összetevőből épül fel: tudáselemek, kognitív készségek és intellektuális beállítódások. Az első szint a gondolkozáshoz szükséges tudás. Ezek olyan alapismeretek, amelyek nélkül nem lehet értelmesen beszélni érvekről, következtetésekről. Ilyen például a logika alapfogalmainak ismerete, a nyelvhasználat szabályszerűségei, vagy az, hogy mi számít érvelésnek, és mi nem. A második szint a kognitív készségek köre. Ez már nem azt jelenti, hogy mit tudsz, hanem azt, hogy mit tudsz alkalmazni. Ide tartozik a figyelem, az információfeldolgozás, az emlékezet, a problémaérzékenység, azaz minden, ami ahhoz kell, hogy egy adott helyzetben ne csak tudásod legyen a gondolkodáshoz, hanem használni is tud azt. A harmadik szint a beállítódás. Ez már a „miért akarod” területe. Nyitottság, kíváncsiság, reflexió, intellektuális alázat: ezek azok a jellemzők, amelyek nélkül a tudás és a készség is inaktív marad. A kritikai gondolkodás akkor működik jól, ha ez a három szint együttműködik. Ha tudod, hogyan gondolkodj → képes vagy rá → és szándékodban is áll. Ez a hármasság nem bonyolult rendszer, inkább egy emlékeztető: gondolkodni nemcsak eszköz, hanem viszonyulás is. &nbsp; 🛠️ Pro tippek Írj le egy helyzetet, ahol nemrég döntened kellett. (Bármilyen hétköznapi is lehet.) Tedd fel magadnak a kérdést: Használtál-e tudást? Ha igen, az honnan származott? Most nézd meg a másik kettőt: Volt-e tudatos figyelmed? És milyen beállítódással közelítettél? (Kíváncsiság? Gyors megoldás? Védekezés?)

12. Mi az a kritikai gondolkodás? Három összetevő, egy működés

A kritikai gondolkodásról gyakran eszközként beszélünk: jobb döntéseket hozunk, tisztábban látunk, kevesebb hibát vétünk. De van egy másik, csendesebb, mégis mélyen emberi oldala is. Amikor a gondolkodás nemcsak hasznos, hanem egyszerűen érdekes. A könyvben úgy fogalmazok: „A gondolkodás tanulmányozásának önértéke is van.”&nbsp; Nem kell mindent azonnal hasznosítani. Elég, ha kíváncsi vagy. Ha meg akarod érteni, hogy miként működsz, keresed az okait, hogy miért gondolod azt, amit gondolsz. Nagyon izgalmas felfedezés lehet, amikor saját magad gondolkodására kezdesz el figyelni. Mintha belső térképet rajzolnál. Nem azért, hogy eljuss A-ból B-be, hanem hogy meglásd: ez is te vagy.. Amikor saját gondolkodásodról gondolkodsz, amikor felismered egy gondolatod eredetét vagy működését, nemcsak a tartalomhoz jutsz közelebb, hanem saját magadhoz is. A kritikai gondolkodás ilyenkor nemcsak elemzés, hanem legalább annyira önmagad felfedezése is.&nbsp; Ha pár napig képes vagy figyelni a gondolataidat (és esetleg akár le is jegyzed azokat egy naplóba), ebben a lassabb, csendesebb figyelemben meglepő távlatok nyílhatnak. Mert ha jobban érted magad, már csak egy lépés választ el attól, hogy akár változtass is azokon a sémákon, amelyek nem szolgálnak kellőképpen. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Írj le egy gondolatot, ami ma spontán eszedbe jutott (pl. valakiről, egy hírről, egy helyzetről). Állj meg egy percre, és kérdezd meg magadtól: vajon honnan jött ez a gondolat? Saját tapasztalat? Valahol hallottad? Régi reflex? Írd le újra a gondolatot, de most úgy, hogy benne van a felismerés is: hogyan alakult ki?

11.  A gondolkodás tanulmányozásának öröme

Dr. Radácsi László

Business Consulting

Poppins

Roboto

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.

Blog

16. A kritikai gondolkodás kognitív készségei III.: probl...

15. A kritikai gondolkodás kognitív készségei II.: logiku...

14. A kritikai gondolkodás kognitív készségei I.: figyele...

13. A tudáselemek szerepe a kritikai gondolkodásban

12. Mi az a kritikai gondolkodás? Három összetevő, egy mű...

11. A gondolkodás tanulmányozásának öröme