Blog

Döntéseink egy része magánügy, de sok olyan is van, amelyek túlmutatnak személyes életünkön. Választásokról, szavazásokról, közéleti kérdésekről állampolgári szerepünkben gondolkodunk. És az, hogy ilyenkor miként gondolkodunk, nemcsak ránk van hatással. A kritikai gondolkodás ebben a térben is kapaszkodót ad. Segít megérteni, hogy mit állít valaki és hogy állítását mire alapozza. Nemcsak véleményt keres, hanem mögöttes érveket, összefüggéseket, összhangot és ellentmondást. Ebben az összetett közegben könnyű elveszni: sok a szlogen, sok az indulat, kevés a részlet, kevés az adat. A kritikai gondolkodás éppen ezért nem gyors válaszokat kínál, hanem azt a képességet, hogy el tudd dönteni, mi alapján és hogyan érdemes véleményt formálni. Melyik kérdésre érdemes időt szánni, melyik információ forrása megbízható, és mikor érdemes inkább még várni az állásfoglalással. Nem az a cél, hogy mindenki ugyanolyan véleményre jusson. Hanem az, hogy a véleményed mögött legyen végiggondolt folyamat és ne csak érzet vagy benyomás. A legrosszabb, ami egy okos gondolkodóval történhet, hogy a nyájszellem hatása alá kerül és azon veszi észre magát, hogy egy tömeg közepén olyan jelszavakat skandál, amelyeknek se értelmét, se jelentőségét, se esetleges hatásait nem érti pontosan. Az okosan gondolkodó állampolgár nem feltétlenül a „jó válaszokat” keresi. Hanem akár a jó kérdéseket, a homályban maradt információkat. Nem elégszik meg azzal, amit mantráznak neki, hanem igyekszik elhelyezni a hallottakat, olvasottakat a tények, az értékek és érdekek koordináta rendszerében.&nbsp; &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Válassz ki egy közéleti vagy társadalmi kérdést, ami mostanában foglalkoztat. Írd le, hogy jelenleg mit gondolsz róla, és mi az, amire ezt a véleményt alapozod. Tedd fel a kérdést: létezhet-e olyan érv, amit eddig nem vettél figyelembe? Melyek lehetnek azok a kérdések, amelyekről többet megtudva esetleg megváltozna az eredeti véleményed?

10. Kritikai gondolkodás az állampolgári döntésekben

Amikor a kritikai gondolkodásról beszélünk, ritkán jut eszünkbe elsőként a családunk, a párkapcsolatunk vagy a barátságaink. Pedig épp ezek a területek azok, ahol a legközvetlenebbül tapasztaljuk meg, hogy miként gondolkodunk és hogy ez miként hat a kapcsolatainkra. Egy vita nemcsak a szavakról szól, hanem az előfeltevésekről, az értelmezésekről, a belső forgatókönyvekről. A kritikai gondolkodás abban segít, hogy ne csak az ismerjük fel, hogy mit mond a másik, hanem a mondanivalója mögötti (legtöbbször ki nem mondott) célokat, értékeket, félelmeket. Az értő figyelem segít elválasztani a feltételezést attól, amit valóban hallottunk. Segít kérdezni, mielőtt válaszolnánk. És segít megfogalmazni azt is, amit mondani szeretnénk: pontosabban, árnyaltabban, türelmesebben. A személyes kapcsolatokban gyakran nem az a nehéz, hogy nincs igazunk, &nbsp;hanem az, hogy nem tudjuk, melyik igazunkat mondjuk el. A kritikai gondolkodás itt annak tudatosítását jelenti, hogy miként formáljuk a mondanivalónkat, milyen hatást keltünk, és hogy miként tudunk valódi megértést létrehozni. Ez nem pusztán kommunikációs technika. Ez szemlélet. A szándék, hogy figyelek. Hogy értem, amit mondtál, vagy legalábbis igyekszem megérteni. És hogy hajlandó vagyok megkérdezni magamtól is, hogy amit gondolok, az tényleg a másikról szól, vagy inkább rólam. A kritikai gondolkodás a kapcsolatokban nem azt jelenti, hogy „jót” vitatkozunk. Hanem azt, hogy jobban figyelünk és kevesebbet feltételezünk. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Gondolj vissza egy nemrégiben lezajlott beszélgetésre, ahol valakivel nem értettetek egyet valamiben.&nbsp;Próbáld meg elkülöníteni, hogy mi volt a tényleges állítás, amit a másik mondott, és mi volt az a feltételezés, amit te hozzáadtál. Fogalmazz meg egy alternatív visszakérdezést, amit most utólag inkább használnál. Olyat, ami nem támad, hanem értelmezni próbál.

9. Kritikai gondolkodás a kapcsolatokban

Sokan úgy képzelik el a kritikai gondolkodást, mint valamilyen logikai fegyvertárat. Elemzünk, kérdezünk, érvelünk. De ez a kép féloldalas. Mert a gondolkodás nemcsak a kimondott szavakban működik, hanem abban is, ahogyan a másik embert meghallgatjuk. A könyvben is írok erről. A kritikai gondolkodás segít abban, hogy figyelmesebben hallgassunk, megértsük a másik nézőpontját, és mélyebben értelmezzük a beszélgetőpartner gondolatmenetét. Ez nem udvariassági kérdés, hanem a minőségi gondolkodás egyik alapfeltétele. Aki nem figyel, az nem gondolkodik. A valódi kommunikáció nem párhuzamos monológokból áll. Hanem egyfajta közös építkezés. Ehhez pedig szükség van arra, hogy ne feltételezésekre reagáljunk, hanem megértett tartalmakra. A kritikai gondolkodás itt azt jelenti, hogy észreveszem, ha túl gyorsan értelmezek valamit. Ha a saját előfeltevéseim alapján ítélek meg egy állítást, mielőtt megérteném. Ez vonatkozik a közéleti vitákra éppúgy, mint egy családi beszélgetésre vagy egy szakmai visszajelzésre. A figyelmes hallgatás nem passzív jelenlét. Aktív, nagyon is éber, értelmező folyamat. És minél tudatosabban csináljuk, annál pontosabban értjük meg, hogy mi hangzott el és mi nem. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Ma egy beszélgetés után állj meg egy percre és kérdezd meg magadtól, hogy mit mondott pontosan a másik?&nbsp;Próbáld meg szóban vagy írásban megfogalmazni, anélkül, hogy értékelnél vagy véleményt mondanál róla.Most gondold végig, hogy amikor abban a helyzetben már érteni vélted, mit gondol a másik, akkor valóban értetted-e már.

8. Kritikai gondolkodás és kommunikáció

A kritikai gondolkodásnak nemcsak az iskolában vagy a munkahelyen van jelentősége. A mindennapi döntéseink során is fontos szerepet játszik, például akkor, amikor vásárolunk valamit. Első pillantásra a vásárlás gyakorlati kérdésnek tűnhet: ár, elérhetőség, ízlés vagy megszokás alapján választunk. De ha egy kicsit mélyebbre nézünk, észrevehetjük, hogy ezek a döntések értékválasztásokat is hordoznak. Melyik döntési szempontot tekintjük fontosnak, fontosabbnak? Mennyire tudatosan hozunk döntést? Mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy mit veszünk figyelembe és mit nem? A kritikai gondolkodás lehetőséget ad arra, hogy világosabban lássunk egy-egy döntési helyzetet. Megtanít kérdezni: – Valóban ez a legmegfelelőbb választás számomra? – Milyen forrásokból származnak az információim? – Milyen következményei lehetnek a választásomnak, akár gyakorlati, akár elvi szempontból? Nem feltétlenül arról van szó, hogy minden döntést újra kellene gondolnunk. De ha időről időre megállunk, és végiggondoljuk, milyen szempontok vezettek egy-egy választáshoz, már sokat tettünk a tudatosabb jelenlét felé. A kritikai gondolkodás itt is azt jelenti: észrevenni, hogy van választási lehetőség, nemcsak a termékek között, hanem a döntési szempontok között is. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Válassz ki egy hétköznapi tárgyat, amit nemrég vásároltál (pl. élelmiszer, ruha, könyv).&nbsp;Írd le, mi alapján döntöttél. Ár, márka, ajánlás, megszokás, társas nyomás, vagy valamilyen érték (pl. hazai gyártás, fenntarthatóság)? Képzeld el, hogy ezt a döntést most újra meg kellene hoznod. Ugyanazokat a szempontokat vennéd figyelembe? Miért igen, vagy miért nem?

7. Kritikai gondolkodás és fogyasztói döntések

Sokan úgy gondolják, hogy a kritikai gondolkodás főleg nyilvános vitákra, komplex problémák megoldására, munkahelyi helyzetekre való. Pedig a mindennapi életünkben legalább ennyire jelen van, sőt, talán ott volna rá a legnagyobb szükség. Mert nemcsak akkor van tétje egy döntésnek, amikor költségvetést tervezel vagy szakmai javaslatot írsz. Hanem akkor is, amikor eldöntöd, mit vásárolsz, mit hiszel el, mit fogadsz el igaznak. Vagy amikor vitád van a pároddal, és azon múlik a következő fél óra hangulata, hogy milyen stílusban és tartalommal kérdezel vissza. A kritikai gondolkodás segít átlátni, hogy mikor próbálnak hatni ránk érzelmi eszközökkel. Hogy mikor tévesztjük össze a meggyőző hangnemet a megalapozott érvvel. És hogy mikor cselekszünk megszokásból és mikor tudatosan. Ez a gondolkodásmód nem feltétlenül lassít, inkább tisztít, élesít. Különbséget tudunk tenni a vélemény és a tény között. Fel tudjuk ismerni a saját előfeltevéseinket, és adott esetben akár újragondolni azokat. Nem minden pillanatban kell elemző üzemmódban működnünk. De ha a kritikai gondolkodás az alapállásunkká válik, akkor jobb döntéseket hozunk. Méghozzá úgy, hogy azok összahangban lesznek az értékeinkkel, a céljainkkal, így nem veszünk el a zajban kevésbé vagyunk kitéve a manipulációnak. &nbsp; 🛠️ Pro tippek Gondolj vissza egy ma hozott döntésedre. (Pl. mit ettél, mit vettél, mit válaszoltál egy üzenetre.)&nbsp;Írd le, mi alapján döntöttél. Volt benne tudatos mérlegelés? Valami megszokás? Valaki más hatása?Most tedd fel magadnak a kérdést: Ha újra kellene döntenem, ugyanígy döntenék? Miért igen vagy miért nem?

6. Kritikai gondolkodás a magánéletben

A munkaerőpiac nemcsak szakembereket keres, hanem gondolkodó partnereket. Ahol problémát kell megoldani, döntést kell hozni, adatot kell értelmezni vagy másokat kell meggyőzni, ott szükség van kritikai gondolkodásra. Egy munkahelyen nem elég az, ha valaki elvégzi a rábízott feladatokat. Az érték az, ha jól értelmezi a helyzeteket, ha kérdezni tud, ha világosan és megalapozottan kommunikál, ha gondolkodása reflektív és etikus. Egyre több munkáltató teszi fel a kérdést: vajon ez a kolléga csak végrehajt, vagy képes megérteni az összefüggéseket is? A kritikai gondolkodás segít az információs zaj kiszűrésében. Nemcsak abban támogat, hogy adatokat gyűjts, hanem abban is, hogy szelektálj, értelmezz, és végül ki merd mondani: ez a lényeg. Egy jó kritikai gondolkodó képes megkérdőjelezni a megszokott utat, és új lehetőségeket azonosítani, és közben nem rombol, hanem épít. A munkahelyi kommunikáció sem csak üzenetküldés. A jó kérdések, a pontos érvek, az érthető magyarázatok és a tisztességes visszajelzés, ezek mind egy gondolkodásmód következményei. Ez nem született tehetség kérdése. Ez tanulható, gyakorolható és fejleszthető. Azok a munkavállalók, akik képesek átgondolt döntéseket hozni, kreatívan problémát megoldani, együttműködni és tanulni a hibákból, nemcsak értékesek, hanem egyenesen pótolhatatlanok. &nbsp; 🛠️ Pro tippek&nbsp; Írj le három olyan készséget, amit ma elvárnak egy jó munkatárstól. (Pl. precizitás, csapatmunka, rugalmasság, konfliktuskezelés stb.) Gondold végig, hogy ezek közül melyikhez kell gondolkodási képesség, és pontosan milyen (pl. elemzés, szűrés, visszacsatolás).Ma egy konkrét munkahelyi feladatnál – ez lehet akár kicsi feladat is – figyeld meg, mikor döntesz automatikusan, és mikor állsz meg, hogy átgondold, mit és miért csinálsz.

5. Kritikai gondolkodás a munkahelyen

Dr. Radácsi László

Business Consulting

Poppins

Roboto

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.