Blog

Vannak ok-okozati helyzetek, ahol nem az a kérdés, hogy mi okozza az egészet, hanem az, hogy mi magyarázza a maradékot. A jelenség nagy része már érthető, több tényezőt már azonosítottál, és mégis marad valami, ami kilóg. A maradékok módszere pontosan erre épít.A logika egyszerű. Van egy összetett következményed, amit több részre tudsz bontani. Egyes részekhez már találtál okokat. Amit ezek után még mindig nem tudsz megmagyarázni, az a maradék. A módszer azt mondja ki, hogy a maradék mögött valószínűleg van egy további, eddig figyelmen kívül hagyott ok. (Esetleg több is.)A könyv egyik példája a csillagászatból jön. A megfigyelések alapján az Uránusz pályája nem pont úgy viselkedett, ahogy azt az addig ismert égitestek hatása alapján várni lehetett. A számolás után maradt egy eltérés, egy furcsa „maradék”. Ebből a maradékból következtettek egy addig nem ismert bolygóra, amit később Neptunnak neveztek el. Ismert okok, megmagyarázott részek, majd a maradék, ami rámutat egy új tényezőre.Ez a gondolkodásmód a hétköznapokban is használható. Amikor azt látod, hogy egy probléma nagy részét már megértetted, de még mindig marad egy kellemetlen, visszatérő rész, akkor azt ne söpörd félre. Kezeld jelzésként. Lehet, hogy hiányzik a listádról egy ok, amit eddig nem vettél komolyan, vagy egyszerűen nem is láttál. 🛠️ Pro tippek1. Ha egy projekt csúszik, írd le röviden, mi magyarázza a csúszás 80 százalékát (például jóváhagyás, erőforrás, scope). A maradék 20 százalékot kezeld külön problémaként, ne told be a nagy magyarázat alá. 2. Ha a hónap végén „eltűnt a számládról a pénz”, bontsd fel a kiadásokat nagy blokkokra (lakhatás, étel, közlekedés, egyéb), és keresd meg a maradékot, ami nem illik bele. A maradék általában egy konkrét szokás vagy egy ritka, nagy tétel. 3. Ha egy vitában már mindent végigbeszéltetek, mégis marad ellenállás, nevezd meg egy mondatban, mi az a maradék kérdés, ami valójában hátravan. Sokszor ez teljesen más, mint amiről addig szó volt.

142. nap: A maradékok módszere

Az első három Mill-módszer akkor működik igazán jól, amikor egy jelenség vagy bekövetkezik, vagy nem. Sok helyzet viszont nem ilyen. Van, hogy a hatás nem kapcsoló, hanem csúszka. Erősebb, gyengébb, fokozatos.A mennyiségi variálás módszere ehheez ad logikai fogódzót. A kérdés itt az, hogy ha egy tényező mértéke változik, akkor a következmény mértéke is vele együtt változik-e. Ha igen, az a tényező jó eséllyel része az oknak.A könyvben egy nagyon hétköznapi példát találsz erre. Ha az izomláz megléte és mértéke együtt mozog az edzésen végrehajtott gyakorlatok jellegével és mennyiségével, akkor felmerül, hogy maga az erősítő edzés és annak mértéke áll kapcsolatban az izomlázzal. Itt a nyom nem az, hogy egyszer van izomláz, egyszer nincs. A nyom az, hogy mennyi van belőle, és hogy miként követi a terhelést.Ez a módszer a tudományos vizsgálódásban is gyakran előkerül. A könyv utal rá, hogy így lehetett azonosítani például a légszennyezést, és így vizsgálták bizonyos étrendi elemek hatását a magas vérnyomás kialakulásának valószínűségére. A logika ugyanaz, csak a terep bonyolultabb.Ettől még óvatosnak kell maradni. A könyv itt külön rámutat, hogy a korreláció önmagában kevés. Lehet, hogy két dolog együtt változik, miközben egy harmadik tényező mozgatja mindkettőt. A mennyiségi variálás módszere erős gyanút ad, jó irányba fordítja a figyelmedet, de a gondolkodást nem váltja ki. 🛠️ Pro tippek1. Válassz egy csúszkás jelenséget (koncentráció, energia, haladás egy feladatban), és adj neki 0–10 pontot naponta, ugyanabban az időpontban. Egy hét után már látszik, hogy van-e értelmezhető mintázat. 2. Amikor együttmozgást látsz (például kevesebb alvás és rosszabb fókusz), keresd meg a töréspontot. Például: „7 óránál kevesebb alvás után látványosan romlik a fókusz.” A töréspont sokszor használhatóbb, mint a további okoskodás. 3. Ha a változtatásaid hatása eleinte nagy, aztán elhal, jelöld meg a telítődési pontot (például „a sorban negyedik napi edzés után már nem javul az erőkifejtésem”). Ez segít abban, hogy ne pazarolj energiát olyan beavatkozásra, ami már nem hoz eredményt.

141. nap: A mennyiségi variálás módszere

Az előző két szabály kétféle nyomozás volt. A megegyezés módszerénél azt kérdeztük, mi a közös azokban az esetekben, amikor bekövetkezik egy jelenség. A különbség módszerénél azt figyeltük, mi az az egy tényező, ami eltér ott, ahol az eredmény is eltér.A harmadik Mill-szabály akkor kerül elő, amikor mindkét típusú alapanyagunk megvan. Vannak eseteink, ahol a jelenség bekövetkezik, és vannak olyanok is, ahol nem. Ilyenkor a két módszer összeadódik. A cél az, hogy találjunk egy tényezőt, ami jelen van ott, ahol a jelenség megjelenik, és hiányzik ott, ahol nem jelenik meg.A könyv egy egyszerű példával mutatja meg, mennyire kézzelfogható ez a logika: Ha Dorka, Zsófi és Jázmin elmegy a buliba, Laci is csatlakozik. Ha Kriszta, Zsófi és Nóra elmegy, Laci is csatlakozik. Ha Dorka, Jázmin és Nóra elmegy, Laci nem csatlakozik. A közös pont a csatlakozós esetekben Zsófi, és pont ez hiányzik abból az esetből, amikor Laci nem megy. A következtetés így adja magát, hogy Laci Zsófi miatt jár a bulikba.Ugyanez a gondolkodási forma nagyobb téteknél is működik. A 19. század kolerajárványai idején John Snow londoni orvos úgy tudott közelebb kerülni a magyarázathoz, hogy nem egyetlen mintázatba kapaszkodott. Olyan csoportokat keresett, ahol a kolera megjelent, és olyanokat is, ahol nem, majd összevetette a különbséget. Amikor két, egymáshoz közeli vízforrásból dolgozó szolgáltató esetében a járvány eltérően alakult, és ez összefüggött azzal, hogy honnan veszik a vizet, akkor erős ok volt a szennyezett ivóvizre gyanakodni mint kiváltó tényezőre.Ez a közös módszer azért erős, mert két oldalról keríti be a problémát. Nem elég, hogy valami rendszeresen együtt jár a jelenséggel, azt is látjuk, hogy amikor hiányzik, a jelenség sem jelenik meg. Ez még mindig induktív következtetés, de sokkal fegyelmezettebb, mint a puszta megérzés.&nbsp; 🛠️ Pro tippek1. Amikor egy jelenség ismétlődik (késés, csúszás, félreértés), vezess két külön listát a telefonodban: „előjött” és „nem jött elő”. Hetente egyszer nézd át, van-e olyan körülmény, ami az egyikben gyakori, a másikban ritka. 2. Ha egy közösségi média kampány vagy poszt teljesítményét értékeled, ne átlagokról beszélj. Válassz ki 3 jól működő és 3 gyengén működő darabot, és csak egy szempont alapján hasonlítsd őket össze (például téma, formátum, publikálási időpont). 3. Ha egy csapatban mindig ugyanott csúszik el a munka, keresd meg azt az egy feltételt, ami nélkül szinte sosem csúszik el (például van előzetes brief, felelős kijelölése).

140. nap: Az egyezés és a különbség közös módszere

A megegyezés módszerénél azt kerestük, hogy mi a közös azokban az esetekben, amikor bekövetkezik egy jelenség. A különbség módszere ennél élesebb szikét ad a kezedbe. Itt olyan helyzeteket hasonlítasz össze, amelyek szinte teljesen azonosak, és csak egyetlen tényező változik. Ha az eredmény is pont ott változik, akkor jó eséllyel megvan, amit keresel.Maradjunk a repülős történetnél. Tegyük fel, hogy a menüben sok minden van, és az utasok közül többen rosszul lesznek. Képzeld el, hogy egy házaspár egyik tagja allergiás a halakra, ezért kihagyja a szusit, viszont minden mást megeszik a menüből. A pár másik tagja megeszi a szusit is. Ha több ilyen párt találsz, és azt látod, hogy azok lesznek rosszul, akik ettek a szusiból, miközben a többiek ugyanazt a menüt ették, csak ezt az egy elemet hagyták ki, akkor megérkezel a második Mill-szabály logikájához.A szabály lényege röviden ez. Ha a lehetséges okok csomagját változatlanul hagyod, és csak egy elemet veszel ki belőle, majd ezzel együtt a következmény is eltűnik, akkor a kivett elem nagyon erős gyanúsított.Ugyanezt a logikát sokkal hétköznapibb terepen is tudod használni. Például keresed annak okát, hogy Isti miért bukik meg rendszeresen a félévi vizsgákon. Leírod az eseteket:Ha szemüvegben megy, előtte zuhanyzik, és nem tanul, megbukik. Ha nincs rajta szemüveg, előtte zuhanyzik, és nem tanul, megbukik. Ha szemüvegben megy, előtte nem zuhanyzik, és nem tanul, megbukik. Ha nincs rajta szemüveg, előtte nem zuhanyzik, és tanul, átmegy a vizsgán.Itt a különbség módszere világos megoldást kínál. A szemüveg és a zuhanyzás összevissza változik, a bukás marad. Egyetlen dolognál történik fordulat, a tanulásnál. Innen jön a józan következtetés, hogy a bukások oka a nem tanulás. (Akinek ehhez a konklúzióhoz a Mill-féle oksági módszerekre volt szüksége, azért nézzen magába.)A különbség módszere azért erős, mert rávesz, hogy ne történetet gyárts, hanem tényezőket hasonlíts össze. Ha egy helyzetben tényleg sikerül közel azonos eseteket találnod, ez az egyik legjobb „detektívtrükköd”.🛠️ Pro tippek1. Ha egy megbeszélés szétesett, a jegyzeted tetejére írj fel három állandó tényezőt (résztvevők, időkeret, cél), és egy változót, amit legközelebb biztosan másképp csinálsz (például napirend kiküldése előre). Egyszerre egy változó legyen az egyetlen „gyanúsított”. Ha szép lassan végigmégy az összes lehetséges okon, előbb-utóbb kiderül, mi vezet a megbeszélések sikertelenségéhez. 2. Egy többször ismétlődő konfliktus után válassz ki egyetlen különbséget a beszélgetésben (például volt-e közönség, volt-e időnyomás). Csak ezt az egyet rögzítsd, és figyeld meg, hogy ha ezt megváltoztatod a következő hasonló helyzetben, változik-e az eredmény.

139. nap: A különbség módszere

Képzeld el, hogy egy repülőjárat utasainak nagy része rosszul lesz a landolás után. Az első reakciónk az, hogy gyorsan találjunk egy okot, ami mindent megmagyaráz. Csakhogy az ilyen helyzetekben pont ez a gyorsaság visz félre. John Stuart Mill első oksági szabálya azért hasznos, mert fegyelmez: előbb rendszerezz, utána következtess.A megegyezés módszere egyszerű logikára épül. Ha több különböző esetben ugyanaz az okozat jelenik meg, és a körülmények közül csak egyetlen tényező közös, akkor gyanús, hogy az a közös tényező az ok.A repülős példában ez így néz ki. Az egyik utas szusis menüt evett, kólát ivott, és megbetegedett. A másik szusis menüt evett, sört ivott, és megbetegedett. A harmadik szusis menüt evett, vizet ivott, és megbetegedett. A részletek eltérnek, a közös pont egy marad: a szusi. Innen jön a józan következtetés, hogy érdemes a szusit megjelölni lehetséges okként.A módszer csapdája is ugyanebből a logikából származik. Ha rossz közös pontot találsz, jó logikai formájú, mégis téves következtetésre jutsz. Klasszikus tréfa, amikor valaki azt tapasztalja, hogy tequila és víz fogyasztás után másnap szédül, tubival és vízzel is szédül, pálinkával és vízzel is szédül, ginnel és vízzel is szédül, levonja azt a következtetést, hogy a víz okozza a szédülést. Ilyenkor a közös tényező tényleg közös, csak rossz helyen keresed a magyarázatot. Ezért fontos a relevancia és a háttértudás: a módszer fegyelmez, de nem helyettesíti az ítélőképességet.Ha gyakorolnád, kereshetsz olyan hétköznapi helyzeteket, ahol több esetben ugyanaz a jelenség történik, és megpróbálod kiszűrni, mi a közös pont. Nyár elején a környékeden megbarnulnak a fák levelei. Este beadandót írsz, és egyszer csak nemcsak a géped áll le, a környéken minden ház sötét, az utcai lámpák sem világítanak. Beadásnál kiderül, hogy négy hallgató dolgozata szó szerint megegyezik. Mindegyiknél ugyanaz a kérdés: több eset, azonos okozat, mi az, ami minden esetben közös?&nbsp; 🛠️ Pro tipp (de háromszor)Írj le három külön esetet, amikor ugyanaz a jelenség megtörtént veled vagy a környezetedben. Mindegyik esetnél sorold fel röviden a körülményeket, majd jelöld meg azt az egy dolgot, ami mindegyikben azonos. Tedd fel a kérdést, hogy ez a közös pont képes-e ilyen hatást kiváltani, és ha nem áll össze, keresd a következő közös tényezőt.

138. nap: A megegyzés módszere

Már tudjuk, hogy az emberi elme hajlamos a gyors, de gyakran téves ok-okozati következtetésekre. De hogyan lehet ezt a folyamatot megtisztítani a tévedésektől? Hogyan léphetünk túl a megérzéseken a bizonyosság felé? Itt lép a színre John Stuart Mill.A 19. századi angol filozófus és közgazdász felismerte, hogy a puszta megfigyelés nem elég. Szükség van egy szigorú logikai szűrőre, amely segít szétválasztani a véletlen egybeesést a valódi kauzalitástól. Mill épp a korreláció (együttjárás) és az okság közötti kapcsolatot használta fel arra, hogy megalkossa híres szabályait.Ezeket a szabályokat ma Mill-féle oksági kapcsolatoknak vagy Mill-féle szabályoknak nevezzük, és ezek képezik az induktív logika gerincét. Mill nem a semmiből találta ki őket: rendszerezte mindazt, amit a tudományos gondolkodás az ókor óta felhalmozott.&nbsp;Mill öt módszert különített el, amelyekkel a jelenségek okait kutathatjuk. Ezek olyanok, mint egy detektív eszközei: mindegyik más típusú rejtély megoldására való. Van módszere arra, amikor sok hasonló esetben keressük a közös pontot (megegyezés módszere). Van módszere arra, amikor egy váratlan változás okát kutatjuk (különbség módszere). És van módszere a bonyolultabb, többtényezős rendszerek elemzésére is.A következő bejegyzésekben ezeket a szabályokat fogjuk egyenként megvizsgálni és alkalmazni hétköznapi példákra. Látni fogjuk, hogy ezek nem elvont filozófiai tételek, hanem nagyon is gyakorlatias eszközök, amelyeket akár a munkahelyi problémamegoldásban, akár a magánéletben sikerrel használhatunk. 🛠️ Pro tippek1. Gondolkodj rendszerben! Amikor egy problémával szembesülsz, ne elégedj meg az első ötlettel. Tekints úgy a helyzetre, mint egy tesztre: milyen feltételek voltak adottak, és mi változott? Mill módszerei épp ezt a strukturált hozzáállást kényszerítik ki. 2. Legyél a saját életed tudósa! Mill szabályai az empirikus (tapasztalati) vizsgálódás alapjai. Ha rá akarsz jönni, mitől fáj a fejed, vagy miért romlott a teljesítményed, kezeld ezeket úgy, mint kísérleteket, és alkalmazd a szabályokat. 3. Ne feledd a korlátokat! Bár ezek a módszerek kiválóak, induktívak lévén sosem adnak 100%-os bizonyosságot, csak nagyon erős valószínűséget. A nyitottság és a kételkedés mindig maradjon meg.

137. nap: Mill oksági módszerei

Dr. Radácsi László

Business Consulting

Poppins

Roboto

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.